Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 3. szám - Szaból Jenő: Rákóczi emlékek Keletszlovákiában
‘Rákóczi emlékek Xeletszlovákiában Keletszlovákiában sok, II. Rákóczi Ferenc személyéhez fűződő emlék maradt meg. Nem is csoda, hiszen Keletszlovákia fontos szerepet játszott a szabadságharcban, mely nek élére két és fél évszázad előtt ez a nagy és haladó szellemű hadvezér, politikai és katonai vezető állt. hogy igazságos harcot vívjon a Habsburgok tűrhetetlen elnyomó politikája ellen. 1703. évi május 12-én adta át a felkelő jobbágyok küldöttségének a brézinai vár ban Lengyelországban a „Pro Libertate” feliratú zászlóit és ugyanazon a napon adta ki felhívását, mely a Rákóczi-fé'e szabad ságharc programmja lett. Az előbbi felkelé sek vezetőivel ellentétben Rákóczi Ferenc elsőnek ismerte fel, hogy a nemzeti sza badság kivívása elképzelhetetlen az egész dolgozó társadalom — a jobbágyság — szo ciális helyzetének javítása nélkül. A kuru cok vezérének haladó szellemét minden cse lekedetében éis gondolatában láthatjuk. Mély vallásos érzése mellett a vallás szabadsá gának buzgó védelmezője volt, A Rákóczi ié] kelés nemcsak a magyar jobbágyság, ha nem Magyarország minden kizsákmányolt és elnyomott nemzetének közös harca volt. Zászlai alatt együtt harcoltak Kárpátukrajna jobbágyai, a keletszlovákiai megyék szlovák jai és Erdély románjai is. Hogy a felkelés nem járt a kívánt sikerrel és hogy a reak ciónak sikerült azt elnyomnia: az nem a felkelés vezérének hibája volt. hanem a kedvezőtlen nemzetközi helyzetben leli ma gyarázatát. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca az elnyomott jobbágyok nagy tömegére tá maszkodva haladó szellemével messze meg előzte azokat a többi magyarországi sza badságharcokat, melyeket Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György és Thö köly Imre vezetett. Olyan szociális moz galom volt, mely Engels szava: szerint „teljesen ledobta magáról a vallásos kö penyt és leplezetlenül politikai talajon folyt le”. Mind II. Rákóczi Ferenc életében, mind a felkelésben fontos szerepet játszott Ke letszlovákia kulcsa: Kassa. Rákóczi ezt jól tudta s tábornokának, Forgách Simonnak már 1703. október 20-án sikerült elfoglal nia a várost. 1706-ban, mikor a várost megvédte a császári seregek vezére, Ra- butin tábornok ellen, itt tartották az or szággyűlést és ezen jelen volt Rákóczi 1706. december 1-én. Kassa maradt hűséges Rá kóczihoz legtovább, mert csak 1711 április 26-án — tehát öt nappal a szatmári béke kötés előtt — tért át a császár pártjára. És 1906. október 29-én történt, hogy Rá- kóczi, szeretett édesanyja, idősebb fia és bujdosó társai hamvait hazahozták, hogy a kassai dóm külön sírboltjában helyezzék ölök nyugalomra. Rákóczi Ferenc édes anyja, Zrínyi Ilona és idősebb fia, József hamvai közös koporsóban nyugszanak, míg a többiben Eszterházy Antal tábornok, Sib- rik Miklós udvarmester. Bercsényi Miklós és felesége, Csáky Krisztina hamvai van nak elhelyezve. » Rákóczi kassai tartózkodása alatt az úgy nevezett „kapitányok házában” lakott (más ként .főparancsnoki palota” megnevezés alatt ismert, most Lenin u. 94.). Mint ve zérlő fejedelem először 1706. decemberében, azután 1707-ben december 5-től japuár 28- ig és 1708. márciusában 12 napig lakott Kassán. Bizonyára az épület első emeleté nek azon szobáit lakta, melyekben máig stukkó díszítés — boltozatokjéö egfybén egy XVII. századbeli kandalló van. Ezért an nak idején úgy tervezték, hogy ez a barokk homlokzatú, kétemeletes épület megfelelő átalakítás után múzeumi célokat fog szol gálni. Ezekben a helyiségekben akarták el helyezni a kuruc háború emlékeit és a XVII—XVIII. századbeli bútorokat. Az áta lakítás munkálatai meg is kezdődtek azzal a szándékkal, hogy átmenetileg a városi könyvtárt helyezik itt el, míg saját épüle tet nem építenek neki. A háborús idők miatt azonban a terv megváltozott. Mikor 1946- ban a műszak: múzeum kénytelen voJt át adni helyiségeit a vasútigazgatóságnak, egyéb megoldás híján a műszaki múzeum nyert itt elhelyezést. Már 1903-ban mikor Kassán nagysza bású Rákóczi-kori emlékk:állítást rendeztek és látták, hogy igen sok kuruckori emlék maradt meg, felmerült az a gondolat, hogy e kor emlékeinek gyűjtésére különös figyel met kell fordítani. Az addigi városi mú zeumot ezek után , Felsőmagyarországi Rá kóczi múzeumnak” nevezték el. Mikor 1905- ben Rákóczi rodöstói lakóházának belső dí szítéseit és berendezésének maradványait, öt év múlva pedig a fejedelem hamvait is hazahozták, a kassai Rákóczi múzeum meg valósításának gonddala új épület felépíté sével még aktuálisabb lett. A sokféle el gondolás közül azt a tervet fogadták el, mely szerint a múzeum céljára újiemaissan- Irta: Szabói Jenő
