Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 3. szám - Bagar Andrej: Színművészet Kínában
és különleges. Okát abban a körülményben kell keresni, hogy Kínában a nőknek tilos volt a színházban szerepelni. így aztán hogy a férfi hangokat meg tudják külön böztetni a nőiektől a női szerepeket alakító férfiak fisztula hangon kezdtek énektelhi. Ahogy a kézmozgás az évszázadok fo lyamán állandóan finomult, úgy a beszéd is hasonló fejlődésen ment át Realisztiku san csak a kerítőnők, a katonai személyi ségek és a komikus szerepek a1 aki tói beszél nek, a többiek stilizál tan. A klasszikus játékok témája mindig nemes tendenciát tartalmaz: a jó győzelme a go nosz felett a nagy szeretet dicsőítése, a derekasság és hősiesség megj utalmazása A játékműsor gazdagsága kiapadhatatlan. Sen ki sem tudja pontosan megmondani a szín darabok számát, de az ezrekre rúg. Termé szetesen minden . .helyi” opera rendé1 ke - zik saját játékműsorral és a .pekingi opera” is csak bizonyos színdarabokat mutat be. A színdarabok tartalmilag rendkívül kü lönbözőek. Némelyek igen hosszúak, sok konfliktussal és az ember azt hiszi, hogy a megoldásra másnap reggelig keü várnia. Mások igen egyszerűek, konfliktus és drá mai történés nélküliek. Byen egyszerű játék a ,.Hin-Kiang” (Földalatti folyó). A „Hin-Kiang” partján áll Cen Miao-hen a Fehér felhő kolostor apácája és bánatáról énekel. Szerelmes lett a fiatal s szép Pan Pi-heng diákba, s az szerelmét v.szonozta. De ezt megtudta Pan- Pi-heng nénje, akinek ez a szerelem nem tetszett és unokaöccsét a He-Kiang tarto mány Li-Nan városába küldte, hogy ott a hivatalnoki vizsgákat letegye. Feltété1 ezte hogy Pan elfeledkezik a szerelméről. Mind ezt a szerencsében, szerelmes Hen dalából tudjuk meg, aki elhatározta, hogy szerel mesét meglátogatja Li-Nan városában. A folyó azonban széles és Hen valamilyen ha1 ászra vagy révészre vár hogy átvigye a folyón. És tényleg, alig fejezi be a dalt, öreg ha1 ász ér a parthoz. Rövid párbeszéd fejlődik ki. Az apáca esdeklőn kéri a ha lászt, hogy vigye át a másik partra. A ha lász kedves öreg ember, de ugyanakkor nagy kópé is. Sokáig kéreti magát. Rájön a sze relmes Hen titkára és úgy viselkedik, mint egy jó nagyapa, aki azt akarja, hogy uno kája minő- tovább maradjon nála. Végül is átviszi. Ez az egész történet. Rövid és igen egyszerű. De mesteri dolog a nemlétező fo lyó átevezésének érzékeltetése. Ez a testi lelki ténykedés legtökéletesebb etűdje, ami lyent va’aha is láttam Az öreg evezése és a csónak mozgása, örvénybe jutása, az öreg lavírozása az evezővel, a csónak örvény ből való kijutása és a másik part elérése ahogy mindez a személyek mozdulataiban kifejezésre jut, — mesteri. A ;pekingi ope ra” pekingi művészei a valóság oly erős elképzelését tudták elővarázsolni, hogy lát tuk a csónakot, a vizet, az örvényt és az egész táj képét. Sokkal bonyolultabb története van „A halász és lánya” című operának. Fan-Yung, az öreg halász lányával együtt halfogás ról tér vissza. Ifjú korában hősi harcos volt és derekasan küzdött a császár seregében az idegen betolakodók ellen. Hazatért és a nemsikerült halászaton siránkozik, mivel a földbirtokosnak nem fogja tudni megfi zetni a halászati adót. Jajongása közben két tiszteletnek örvendő férfi közeledik. Egyikük egy nagy hadvezér — a ha1 ász régi harcostársa a másik a barátja: egy tudós. A hadvezér tudós barátjának har costársáról, a halászról beszél, dicséri ere jét és bátorságát. A tudós örül annak, hogy megismerkedik a halásszál.. Beszéd közben a folyóhoz érnek. A másik part irányába kiál toznak. ahol a halász kunyhója van. A halász meghallja a hívó szót, kilép a ház ból, eiköti a csónakot, be1 elép és átevez a másik partra. A hadvezérben felismeri har costársát. s örömmel üdvözlik egymást. A halász megismerkedik a tudóssal, meghív ja őket a csónakjába, átevez a folyón és bevezeti őket házikójába. így fejeződik be az első kép. Második kép. A gazdag földbirtokos ha ragszik, hogy Fan-Yung halász nem fi zette meg a halászati adót. Behivatja egy alacsonyrangú hivatalnokát és megparan csolja neki. hogy hajtsa be a halász tar tozását. Hangsúlyozza, hogy ne hagyja ma gát elütni és az adó nélkül ne is térjen vissza. A hivatalnok megígéri, hogy ura megelégedésére véghez viszi a parancsot. Eltávozik. Harmadik kép. A hivatalnok belép a ha lászi kunyhójába, aki élénk beszélgetést folytat vendégeivel. A hadvezérrel együtt a régmúlt időket, a közös harcokat, hőstet teket emlegetik. A hivatalnok be akarja hajtani az adót. A halász meg akarja győz ni, hogy már hosszabb ideje semmi sem került a horgára és hogy az adót a zsák mányból kell leróni, így tehát ha fog va lamit, akkor fizet is. A hivatalnokot nem lehet lerázni, de a halász és barátja — a hadvezér határozott fellépésétől megijed és e^fut. A negyedik képben a földbirtokos őrjöng ve fogadja hivatalnoka sikertelenségét. Le hordja, megbotoztatja. Magasabbrangú hi vatalnokot hivat és ennek megparancsolja hogy hajtsa he az adót és ha a ha’ász ellen- áPna, verje meg, kötözze össze és hozza el őhozzá. A hivatalnok elmegy, minekután biztosítja urát, hogy akarata szerint jár el. Az ötödJk képben a hivataJnok be’ép a halászhoz. Az már közben elbúcsúzott ven-
