Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 3. szám - Szántó László: A szociáldemokratizmus egy burjánzó megnyilatkozásáról
ciáldemokraítla „felvilágosításnak“, vagy .a* saját „(paraszti ésszel“ elért elgondolásaiknak, azt vallják, hogy a tudás, a művelődés, a tudomány lefokoz, legyöngít, míg az ösztön fel emel és erőssé tesz. A tudás, a tudo mány, az értelmiség ilyen lebecsülöd, jelentőségének bagatellizálói, a szo cializmust építő munkásság és pa rasztság számára elkerülhetetlenül jelentkeznek minden nemzet mun kásainak és parasztságának sorában. Petőfi azzal ás jellemezbe az arnbi- tusán reggeltől estig pipázó és pök- döső magyar nemes élhetetlenségét, amely kihalásra ítélte, hogy aszon- gyta): „Tán a tudománynak éljek? . „ Nem írok, nem olvasok, én magyar nemes vagyok“. A szocializmus fej lődésének története mutatja, hogy nemcsak a magyar nemes tartotta tudatlanságát nagyra, hanem sok munkás és paraszti sorból kikerült mai „szellemi munkás“ is. Ezért van nemzetközi érvényessége annak, amit Sztálin elvtárs mondott az ilyen elmaradt szovjet emberekre már az SzK(b)P XVIII. kongresszu sán: „Ezek az emberek, amint az ki tűnik, azt állítják, hogy azok a mun kások és parasztok, akik még nem rég a gyárakban és kolhozokban sztahanov-módra dolgoztak; s akiket később, hogy képzettségre tegyenek szert, a főiskolákra küldtek, éppen ezáltal megszűnnek igaz emberek lenni, s másodrendű emberekké vál nak. Ezek szerint a képzettség ká ros és veszedelmes. (Derültség.) ... Nincs kizárva, hogy idővel ezek a különös elvtársak eljutnak odáig, hogy himnuszokat fognak zengeni az elmaradottság, a tudatlanság, a sötétség és a bigottság dicsőítésére. Ez érthető is. Elméleti botlások so ha nem vezettek és nem is vezethet nek jóra.“ A szocialista intelligencia feltétlen szükségességének és nélkülözhetet len szerepének a hangsúlyozása per sze nem jelenti annak kiváltságos helyzetét és örökké tartó létezését. A szocializmus és kommunizmus fej lődése világosan mutatja tenden ciát, amely szerint a tudásnak, a tudományos megismerésnek napról- napírta (nagyobb lesz a jelentősége a társadalom számára éppúgy, mint az egyén számára is, de ezzel egy idejűleg iaiz éleit odía fejlődik, hogy miniden dolgozónak Olyan tudása lesz, minit ma van az értelmiség tag jának. „Mi minden munkást és pa rasztot művelt és képzett emberré akarunk tenni — tanította Sztálin elvtárs ugyanott — és idővel él is érjük ezt.“ S valóban, a sztahano- vista-módon dolgozó munkások már ma is a tudományos megismerés és a fizikai munka egységének a meg testesítői. A tudomány és a gyakor lat egysége a fő oka annak, hogy a sztahanov-módon dolgozó emberek munkájának a termelékenysége ösz- szehasonlíthatatlanul nagyobb, minit a legtermékenyebb munkásé, a kapi talista termelési viszonyok között dolgozóé. A kommunizmus felé haladó fejlő dés fokozatosan megszünteti a testi és szellemi munka között évtizedek előtt keletkezett s (azóta egyre mé lyülő ellentétet és lényegében meg is szünteti azt De nem úgy mint azt a szociáldemokraitizmus ösztönössé- get dicsőítő s a tudományt lebecsülő hordozói várják és akarják. Az ér telmiség, mint a kommunista társa dalom különleges ember-csoportja, amelynek az idea-termelés a felada ta: meg fog idővel szűnni. De nem ügy ám, hogy mindnyájan egyenlően tudatlanok leszünk, amint azt az értelmiségellenesek szeretnék, ha nem úgy, hogy a tudomány megis merése mindnyájunk társadalmi és magánéletében is olyan döntő jelen tőségű tényező lesz s a fizikai és szellemi munka feltételei is úgy megváltoznak, hogy ezzel magasabb fejlődési fokon ismét eggyé less a társadalmi és egyéni munkának ez a két nélkülözhetetlen oldala. Ezért ragadjunk meg minden al kalmat és szedjük össze minden aka ratunkat, s műveljük önmagunkat és másokat is a marxista-leninista kritikával megtisztított tudományos ismereteikkel.
