Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 2. szám - Szőke Lőrinc: A mesés gazdagság és a hetven millió koldus országa / Nemzetközi kérdések
kai imperialistákon kívül a polgárság pártjai: Indiában a Kongresszusi Párt, Pakisztániban a Mozlim-liga támogatott, a kommunista párt a sztálini nemzetisé gi politika elved szerint Elő-Indita lakos ságának független, demokratikus, nem zeti államokban való megszervezését hir dette. Ezeík az államok szövetséget alkot nának, de a népek önrende'kezésémek jo ga alapján attól el :'s szakadhatnának. Élő in dia lehetetlen: alapon történő felosztá sa súlyosbította a dolgozók helyzetét, ami nek következménye a sztrájkmozgalom fellendülése volt. Csak 1947-ben kétmillió, vagyis minden harmadak munkás sztmáj- kollt Az első háború iftámii választásokon a kommunista párt, amely 1942 óta legáli san működött, már választási eredményt is elér, annak ellenére, hogy a polgári választójog csak a dolgozók elenyésző tö redékének adott választói jogot. A kor mánypártok ezekre az eredményekre fo kozott terrorral feleltek, de ez sem aka dályozhatta meg, hogy 1948-ban össze ne jöjjön a párt II. kongresszusa és hogy Pakisztánban ugyanakkor meg ne alakul jon az önálló Pakisztáni Kommunista Párt. Tekintettel arra, hogy mind India, mini Pakisztán lakosságának túlnyomó több sége földműves, mindkét ország kommu nista pártja a legnagyobb fegyelmet szenteli az agrárkérdés megoldásának. Tá mogatja, irányítja a demokratikus föld reformokra irányuló tömegmozgalmakat. A második világháború után különösen Délkelet. Indiában ' Hajdteuráibaid, Tnavein- kúr-Kócsi és Telangán államokban, vala mint BengáJüa miinícEkét részében a földes- uralk elűzésére, földfoglalásokra, népi bi zottságok alakítására és ezek hatása alatt földreformokra került sor. Ezek a moz galmak sokmililió lakosú területekre ter jedtek ki és politikai öntudatosító hatásuk megmutatkozott az 1952. év elején lefoly tatott indiai választásokon is, amelyeken a kommunista párt éppen ezeknek a terü leteknek a segítségével szerezte meg min den terror ellenére második helyét a Kon gresszusi Párt mögött. A burzsoázia Indiában és Pakisztánban ugyanazokkal a fegyverekkel küzd a dol gozók szervezetei ellen, mint egyebütt a világon. Igyekszik megdönteni a szakszer vezeti egységet sárga szakszervezetek lé tesítésével, megbontja a proletariátus po litikai egységét jobboldali szociáldemo krata pártok szervezésével és támogatá sával. Hivatalos ideológiája az osztálybé két hirdető gandizmus, amivel a paraszti és kispolgári elemeket igyekszik megté veszteni. De onivel mindez nem használ és nem adja meg a burzsoázia számára a kí vánt „biztonságot“, a gandizmus ellenére a legvéresebb terrortól sem riad vissza. A parasztók és munkások tömeges letartóz tatása, a tüntetőkbe, sztrájkolókiba való lövetés, mint az legutoljára Pakisztán fő városában, Karacsiban történt, mindenna pos jelenség. Éhező gyermekek az indiai városok utcáin. Elöindia kommunista pártjai a burzsoá zia terrorjára a harc fokozásával felelnek. Programmjuk mindazoknak az erőknek az összefogása, amelyek alkalmasak India igazi nemzeti függetlenségének kivívásá ra Harcának a tényleg demokratikus födreformért, a hűbéri maradványok meg szüntetéséért. Céljuk, hogy megszervezzék az egész nemzet egységét a munkásosz tály vezetése mellett, hogy így legered ményesebben harcolhassanak az angol amerikai imperialisták és hazai szövetsé geseik ellen. Céljuk, hogy Elő-Indiia népei egységesen vegyenek részt a világbéke fenntartásáért folyó küzdelemben. Sztálin ismételten utalt arra, hogy Inda egyike azoknak a helyeknek, ahol az imperializmus lánca a leggyengébb. Miért ? Azért, „mert ott fiatal, har cos forradalmi proletariátus van, olyan szövetségessel, olyan kétségtelenül nagy s kétségtelenül komoly szövetségessel, mint aminő a felszabadító nemzeti mozgalom. Mert a forradalommal szemben olyan min denki előtt ismeretes ellenfél áll. mint az idegen imperializmus, melynek nincsen er kölcsi hitele és amely India elnyomott és kizsákmányolt tömegeinek általános gyű löletét érdemelte ki.“ Ennek a harcinak a kimenetele — amint azt a kínai nép példája mutatja — nem lehet kétséges.
