Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 2. szám - Králik György: A szabadkőművesség - polgári kozmopolita ideológia
dúl meg újra a páholyok munkája. 1803- ban ugyanis San-Domingo-ból viszatért Franciaországba de Grasse-Tiliy, ska ma gával hozta a Gharlestonban 1801-ben lé tesített Legfelsőbb Tanács határozatát, amely arra jogosította fel, hogy az ó-vi lágban bevezesse a ..Régi skót szertar tást", ami lónyegébn fedőneve volt a pá holyok új kozmopolita megszervezésének. Ebben az esztendőben szemmelláthatólag kialakult a szabadkőművesség világszer vezete, az amerikai Legfelsőbb Tanács ve zetésével, amely mindmáig létezik. Németországban először 1737-ben Ham burgban kezdtek működni a szabadkőmű vesek. Első tagjaik között ott volt Fri gyes, porosz trónörökös, aki három év múlva, amikor elfoglalta a trónt, szemé lyes oltalmába vette az Összes szabadkő műves páholyokat. A szabadkőművesség Némtországban nyerte el klasszikus for máját. Lessíng, Goethe, Herder, Hfumbold, Fichte, Wieland, Blilcher és más kima gasló férfiak olyan szabadkőművesek vol tak, akiket a szabadkőműves irodalom még ma is a szabadkőművesség klasszi kusainak tart. Éppen azért, mivel tanítá sukat igen jó ismerjük, nagyon világosan el tudjuk képzelni, hogy milyen ideológia volt az, amelyet a páholyokban hirdettek, így például Goethe a misztikum, a kö zépkori sötétség bírálója, aki Faustjában az anyag elsődlegességét hirdette, aki bí rálta a filiszterséget és az arisztokrata idealizmust, lényegében a weimari gróf engedelmes szolgája volt és azt állította, hogy a népnek nincs joga a forradalomra. Hasonló elveket vallottak a szabadkő művesség ideológiájának további nevezetes hirdetői is. Világos, hogy ez az ideológia nem lehetett más, mint a kizsákmányo lás védelmezése és annak megörökítésére irányuló törekvés. Ennek az ideológiának osztályjellegén semmit sem változtat az, hogy klasszikusai úgy határozták meg, mint gyönyörű, humánus célt, mint kirá lyi művészetet vagy, ahogy azt Humboldt mondja: „a humanitás eszméjét, azt az igyekezetei, hogy ledőljenek az embere ket elválasztó határok, hogy az egész em beriséget, tekintet nélkül nemzetiségére, vallására és arcszínére egy nagy törzsnek, egységes egésznek tartsák, amely célul tűzné ki a belső erő szabad fejlődését". A klasszikusoknak ezek az eszméi ma világos osztálytartalmat kapnak, kidom borodik osztálylényegük és kozmopolitiz- musuk. Amint már említettük, a XIX. század elején a „Legfelsőbb Tanács" vált a sza badkőművesség kozmopolita szervezeté nek központjává. A Chariestoni Legfel sőbb Tanács, amelynek székhelye ma Washington, egyesíti magában az összes alacsonyabb fokozatú „Legfelsőbb Taná csokat”, amelyek az 1875-ben alakított la.i- sannei kon'ederáedó alapján alája van nak rendelve és minden öt évben kongresz- szust tartanak. Ma már aMg van olyan amerikai város, amelyben ne lennének sza badkőműves páholyok. Minden amerikai állam nagy páhollyal rendelkezik. Ameri kában, Kanadát kivéve 1930-ban nem ke vesebb, mint 16.750 páholy volt 3,250.000 taggal, vagyis itt tömörült a világ vala mennyi szabadkőművesének 82 százaléka. Ma az Amerikai Egyesült Államokban nincsen olyan foglalkozási ág, amelyben ne volna szabadkőműves páholy. Ezekben a páholyokban kereskedelmet űznek, mert ez a burzsoázia 1 egkidomborodóbb érdeke, hivatalos titkokkal spekulálnak, elárulják a kormányok politikáját stb. Üzleteket, banktranszakciókat és gyilkosságokat be szélnek itt meg. Hiszen a szabadkőműves páholyok tagjai voltak o’yan emberek is, mint pl. a fasiszta Lindbergh, sőt egy páholy nagymestere volt Th. Roosewe't imperialista elnök, akinek elnökségi ideje alatt az USA elfoglalta Kubát, Haitit, a Filippineket, háborút folytatott Spanyol- országgal, szabadkőműves volt Kipling, a fajgyűlölet terjesztője, Mac Kinley és a munkásság ellensége, Taft szenátor. Ezek ből a nevekből is világosan láthatjuk, hogy a szabadkőműves ideológia az Ame rikai Egyesült Államok világuralmi tö rekvésed. terjesztésének eszköze, eszköze a doliárimperializmus támadó céljai meg valósításának. Csehszlovákiában 1920. május 16-án alapították meg az első szabadkőműves páholyt. 1930-ban ez az „anyapáholy" már 25 alárendelt páhollyal számolhatott, ezekből 18 a cseh országrészekben, 6 Szlovákiában volt A burzsoázia, amely ki felé nacionalizmust hirdetett a páholyok ban megegyezett. Benes, az imperia' is táknak ez az ügynöke is tagja volt a sza badkőműves szervezetnek. Éppen Benesnek és Masaryknak állásfoglalása a szabadkő művességgel kapcsolatban világosan meg mutatta. hogy mi vo't a szabadkőművesek célja. Hiába beszél Masaryk szociológiai müvében: „Megjegyzések az orosz törté nelemihez és filozófiához" a szabadkőmű vességéről, mint „az európai műveltség mozgalmáról, a humánus eszmék propagá lójáról" mindez csak lepel, amellyel lep lezni akarták a szabadkőművesség osz tálylényegét. Számunkra a szabadkőművesség ellen séges ideológia. Különösen amióta a Szlánszky-féle bünper bebizonyította, hogy nemcsak ellenséges ideológiáról van szó, hanem egyben kémügynökségrői is. En nek az ideológiának megítélésénél is a lé nyegre tek’ntünjk és nem a külsőségek re. A szabadkőművesek tettei szerint, aszerint, hogy milyen emberek voltak eb ben a mozgalomban tömörülve, hogy mi kor és hol keletkezett ez az ideológa, el mondhatjuk. hogy nyilvánvalóan ellensé ges, kozmopolita ideológiáról van szó, amelynek hirdetői ugyanakkor kémtevé kenységet is folytatnak. Elmondhatjuk, hogy ez az egyik forma, amelynek segít ségévei az imperialista burzsoázia a hala dás, a nemzete^ szabadsága, a nép és a béke ellen harcol.
