Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 2. szám - Vietor Márton: Cionizmus és antiszemitizmus / Válasz az olvasónak
megoldásának egyetlen lehető útját, az egyre erösbödő fasizmus, mely azt állí totta, hogy a zsidóság mint idegen ,,faj“ nem élhet az úgynevezett „árják" között, — erőszakkal és akarata ellenére izolál ta. A rákövetkező hitleri fasizmus bes tiális faji üldözése, mely kifelé álcázta osztálypolitikáját, természetesen befolyá solta nemcsak a fentemlitett csoportokat, hanem a zsidó dolgozókat is, akik kétség- beesésükben, kilátástalan helyzetükben, kellő marxista képzettség hiányában szin tén nem értették meg a fasiszta üldözés osztálytartalmát. Nem csoda tehát, hogy a zsidóság majd minden rétege osztályra va'ó tekintet nél kül már a fasiszta üldöztetés kitörése előtt hajlott az -autonom isták által hirde tett — zsidó sors és zsidó szolidaritás — eszméire. Ezért tudott a cionista szerve zet Ceshszlövákiában gyökeret verni. Hi szen a csehszlovák burzsoázia az autono- miisták követelése szerint a zs'dókat „nemzeti kisebbségnek" tekintette és elis merte a „zsidó nemzetiséget" is, és ez zel megkönnyítette a cionista propagan da terjesztését, főleg a dezorientált zsidó fiatalság között. Miben könnyített a cionista szervezet a tanácstalan tömegek sorsán? Semmi ben! Már a hitleri üldözés e’ött saját imperialista céljai számára használta ki őket. A második világháborúban, mint is meretes, hat millió zsidó pusztult el a fasiszta üldözések következtében. Isme retes az is, hogy a háború után a cionista szervezetek intéző bizottságát a felszaba dított országok képviselői nyíltan megvá dolták azzal, semmit sem tettek a zsidó ság megmentése érdekében. A cionista szervezetek vezetői a vádra nem válaszol tak, mert minden szavuk a zsidó és nem zsidó angol és amerikai imperialisták bű nösségét igazolta volna e kérdésben is, mert hiszen ezek húzták-halogastták szán dékosan a háborút. Ha a második front idejekorán megalakult * volna, a hitleri fasizmus még inkább gyöngült volna és milliók pusztulása elkerülhető lett volna. ★ A második világháború folyamán leját szódott zsidó tragédiából a cionista szer vezet, mint az amerikai-angol imperial z- muis aktív segítőtársa, a háború után po litikai hasznot akart húzni. Gottwald elv- társ szavai szerint: „A cionista szerve zetek és amerikai főnökeik gálád módon visszaéltek azokkal a szenvedésekkel, ame lyeket Hitler és a többi fasiszták a zsi dóságnak okoztak. Határozottan állíthat juk, hogy Auschwitz és Majdánek üszké- böl akarnak maguknak tőkét kovácsol ni." Valóban, már a felszabadulás után meg- ndult a cionista szervezet újabb bűnös tevékenysége, mely a népi demokratikus országok, a béke, a demokrácia és a népek szabadsága ellen irányult. A cionista szervezetek azt akarták elhitetni „a há ború borzalmait átélt“ zsidó dolgozókkal, hogy a szocializmus építése nem szünte ti meg az antiszemitizmust és ezért kell kivándorolniuk. Nyilvánvaló volt, hogy ez zel a propagandával elsősorban a zsidó buzsoázia érdekeit szolgálták, hogy ily módon akarták megmenteni a zsidó bur zsoáziát és annak vagyonát. Bizonyítja ezt a tényt az a körülmény is, hogy a nyugati államokban, melyek szintén né met megszállás alatt voltak, a ziidók ki vándorlását nem propagálták. A cionista szervezetek a második vi lágháború után szorosabban hozzákapcso lódtak az amerikai imperializmushoz. Amerikai szolgálatban álltak e’sősorban a zsidó fasiszta és terrorista szervezetek, melyek a háborúban és az arab-zsidó há ború folyamán keletkeztek, különböző nemzetközi kémszervezetek tagjaiból. Ezek segítségével az amerikai tőke nem* sokára kiszorította az angolokat Palesz tinából. További lényeges fordulat állott be 1948- ban, amikor megalakult Izrael, a naciona lista zsidó á lám. Gottwald elvtárs a GsKP országos konferenciáján az önálló zsidó ál lam és a cionizmus viszonyáról ezt mon dotta: ,,... Izrael állam megteremtése után és annak az Északamerikai Egyesült Ál lamok alá való alárendeltsége miatt a cio nista szervezetek minden ágazata az ame rikai kémszervezet része lett.“ Ma, a cionista szervezetek tehát nem a paiesztinai zsidók képviselői, hanem az amerikai és angol imperializmus ügynök ségei, a különböző országokban élő zsi dó nagykapdtalísták nemzetközi szerve zetei, melyek kihasználják nemzetközi kapcsolataikat arra, hogy szolgáljanak az imperialisták kémszervezeteinek, mint azt a Szlánszky és társai ellen folytatott per bizonyította. Ideológiai téren a cionizmus további ve szedelmes feladatra vállalkozott és eoben semmiben sem különböz;k a burzs~a na cionalizmus és kozmopolitizmus többi for máitól: leplezi az csztályellen téteket é~ eltéríti a dolgozókat az osztá'yharctól. A cionista szervezetek és maguk a cionis ták is ezzel az amerikai imperializmus ügynökei lettek és ezért Gottwa d elvtárs szavai szerint: „Ma a cionizmus veszedel mes és ádáz ellenségünk." A zsidókérdés történelméből ugyanak kor az is kitűnik, hogy az antiszemitiz mus az osztálytársadalom elválaszthatat lan tartozéka. Az osztálynélküli társada lomba való átmenet folyamán az anti szemitizmus előfeltételei eltűnnek. A Szovjetunió ennek legjobb (bizonyítéka. Ideológiai fronton is harcolni kell tehát a burzsoa ideológiák minden megnyilvá nulása ellen, a magyar, szlovák vagy egyébb burzsoá nacionalizmus, a kozmo politizmus, az antiszemitizmus és cioniz mus ellen egyaránt. Ha a zsidóvalijású vagy nemzet ségü
