Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 2. szám - Milan Lajcsiak: A béke, a szabadság és a népek biztonsága érdekében
Az USA fegyverkezését a. kormány körök az amerikai polgárok előtt úgy tün tetik fel, mint a világcivilizációnak és az amerikai életmódnak a kommunizmussal szemben való elkerülhetetlen védelmét; való oka pedig a fegyverkezésnek a ka pitalista rendszer megoldhatatlan viszá lyai, a fenyegető gazdasági katasztrófa, amely egyfelől a gazdagság néhány csa lád kezében való felgyülemlésének tör vényszerű következménye, másfelől pedig, milliós tömegek nyomorának fokozódását okozza. Nem véletlen, hogy az USA ipara csu pán a háború éveiben növekedett. A fegy vergyártó cégek tulajdonosai gazdagod tak a fegyverszállításokon. Az amerikai cégek egy százaléka a második világhá ború hat éve alatt több mint ötvenöt mil liárd dollár tiszta nyereséget zsebelt be. A koreai háborúban egyetlen egy év alatt, 1951-ben az amerikai kapitalisták több mint 40 milliárd dollárt vágtak zsebre. Az USA fegyverkezése azért indult meg, hogy a világpiacok kezükbe keríté sével egyetlen gyarmattá alakítsák az egész világot, amelyben az emberiség az amerikai „supermanok" rabszolgája lesz. Az amerikai imperialistáknak iparuk te jes termelő erejének kihasználása mel lett az árak emelkedésének feltételével terméke k eladására évente 400 milliárd dalár értékű árút felvevő piacokra van szükségük, noha a második világháború e’őtt csak 16 és fél milliárd dollár érté kű árút felvevő piacra volt szükségük. E felvevő piacok megszerzéséhez nem ve zet más út, mint a háború, vagy az ön kényes megszállása azoknak az országok nak, amelyekben a burzsoázia az ame rikai nagyburzsoázia kezében engedékeny eszközzé vált. Ezért az összes Dulles- és Truman ter vek és az utóbbi évek folyamán a kapi talista országok között kötött összes egyezmények és szerződések semmi más ra nem vezettek, csupán az amerikai ag- gresszorojk uralmára. Anglia és Franciaország, Dél- és Nyu- ga teurópa országai. Latin amerika országai saját bőrükön tapasztalhatták ezt. A fa sizmus fölötti győzelem hét éve után az amerikai fasizmus igényt tart a világ uralomra és saját feltétele'nek diktáló- sára. Joliot-Curie a Népek Békekongresszu sán mondott bevezető beszédében hangsú lyozta, hogy az amerikai imperialisták nem haboznak háborút szítani és azt olyan eszközökkel folytatni, mint az atom, bak térium. hidrogén és a vegyifegyverek, amelyek az emberiség létének veszélyez tetését jelentik. Az imperialisták szándékai és óhajai és az igazi lehetőségek között azonban nagv szakadék tátong, óhajaik ellen harc ba léptek az .emberek százmilliói. Elszá mították magukat abban, hogy a Szovjet unió meggyöngül a másod'k világháború után, amelynek terhét legnagyobbrészt vi selte. A Szovjetunió, az emberiség jövő jének oltalma és reménysége, hatalma sabb. mint bármikor azelőtt. A szovjet emberek rekordidő alatt helyrehozták a háború által elpusztított vidékeket, meg sokszorozták a termelést és megkezdték a kommunizmus építését a világ egyha- todán. Az imperialista rendszerből olyan országok estek ki, mint a nagy Kína, olyan területtel, amelyen az emberiség egynegyed része él, Lengyelország, Cseh szlovákia, Magyarország, Románia, a Né met Demokratikus Köztársaság, Albánia, Bulgária é® Észak-Korea. A szovjet nép nagy vesére, Sztálin elv társ a második világháború után nem egyszer hangsúlyozta, hogy lehetséges két ellentétes társadalmi és gazdasági rendszer létezése háborúk nélkül, hogy a háború nem elkerülhetetlen. Ezért maga az a tény, hogy az ameri kai imperializmus veszélyezteti a népek szabadságát és függetlenségét, sőt. hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetéből sa ját hódító politikájának eszközét alakí totta ki, az emberek százmillióit gyűjti össze a béke zászlaja alatt. A békemozgalom nagy sikereket ért el és egyre jobban terjed és további szö vetségeseket szerez. A béfceraozgalomnak nem a szocializmus uralomrajuttatása e célja, hanem a béke uralomrajuttatása az egész viliágon. Ezért a legkülönbözőbb meggyőződésű és a legkülönbözőbb világ nézeteket valló emberek jönnek zászlói alá és ezért alakul ki az egyes országok bé kemozgalmainak egysége. A Népek Békekongresszusa a jelenlegi nemzetközi politika három alapvető kér dését oldotta meg. E kérdések megoldásá ra széleskörű bizottságokat létesítettek, amelyekben a küldöttek és a megfigyelők felléphettek saját kezdeményező javasla taikkal és ötleteikkel. Az első bizottság megtárgyalta a népek nemzeti független ségének és biztonságának kérdéseit. Itt megvitatásra kerültek azok a vitás pon tok, amelyek a német kérdés békés meg oldására és a Japánnal való békeszerződés megkötésére, az Ausztriával való állam- szerződésre és a biztonság kezességeit éiCnfcö vitás pontokra vonatkoznak. A második bizottság azon háborúk befeje zésének kérdésével foglalkozott, amelyeket a jelen időben folytatnak, s mindenekelőtt a koreai háború befejezésének kérdésé vel. E bizottságok javallatai a kon gresszus határozatainak alapjává váltak. így került sor a küldöttek nagy egye sülésére és a békeegyezmény megkötését illetően az öt nagyhatalomhoz intézendő nevezetes felhívás és a kongresszus által az egész vi'ág népeihez intézett kiáltvány megszavazására. 1952 december 20-án, az éjjeli órákban a Konzerthaus nagy termében valamennyi küldöttet egyeaitette a béke gondolata és távlatai. Az embe rek szívét eltöltötte a békevédelem moz galmának legyőzhetetlen erejébe vetett hit, mely mozgalom útját szegi a háborús gyújtogatöknak.