Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 12. szám - Mózsi Ferenc: Emlékezés Bihari Jánosra
Bihari Jánosra A jó mesternek csak a keserű szőlő juts — mondja a népi szólás. így volt ez a fel- szabadulás előtt. A művésznek be kellett ér nie azzal a kétes mgasszál, hogy hivatása a jövőnek szól, hogy művei majd „bosszút“ állnak a mellőzésért. És a burzsoa teoretiku sok egész hada sietett a „gyógyírrel“: az igazi művészt kora nem értheti meg, mert a művészet gonddat, mely minden tettet meg kell, hogy előzzön. Pedig hol van az a mű vész, hol van az a halandó, aki beletörődik az üyen utólagos elégtételbe? Ezek a gondolatok foglalkoztattak, amikor kinéztem a lassan kígyózó csallóközi vonat ablakából Nagyabony állomáson és e hely ségnév hallatára régi emlékként szakadt fel bennem egy név: Bihari János neve. Igen, — 189 évvel ezelőtt, 1764 október 21- én született Bihari János e falu egyik vá- Ivogviskójában. Nyomorral teli gyermekko rót Nagyabonyban, serdülőéveit Bönyben töl tötte. Koraérett ifjú volt, és 18 éves korá ban már meg is nősült. Banyák Simonnak, a híres dunaszerdahelvi cimbalmosnak a lá nyát, a szépséaes Évát vette féleségül. így került inának bandájába Bihari és minden valószínűség szerint életének ebben az idő szakában válik igazán mesterévé hangszeré nek, szerzi meg kivágó formaérzékéi. Ezt bizonyítja az a tény, hogy csakhamar felis merik muzsikájának páratlan művészetéi és nemsokára a zenekar első hegedűse, prímá sa lett. Ipa halála után, 33 éves korában megalakította a kiváló zenészekből álló hí res öttagú bandáját és bejárja véle az egész országot. Az 1811-i országgyűlés és az 1825-i ko ronázási ünnepségek alkalmával Pozsonyban is muzsikált. Muzsikája, — a kuruc dalokon kívül (Te vagy a legény... Csodálkozom drága kin csem dolgodon... kezdetű dalokat játszotta leggyakrabban) a magyar szonáta, a verbun kos, mely két részből áll: a méltóságteljes lassúból és a cifrázott gyorsból, a „frissből“. Jellemvonásai e muzsikának a virtuóz hege dűjátékból folyó cifrázatok, a mondatvégző bokázó, a bővített secund lépés, a siető trio- lák és a hetyke pontozott ritmus. 1824-ben egy utazás alkalmával^ Bihari kocsija felborult, eltörte bálkarját és ezzel virtuóz pályájának vége szakadt. Zenekará nak első hegedűse, segédprímása, a komá romi származású Sárkőzy János lett. A ma gára hagyott öreg művész 1827, áprilisában halt meg Pesten. Az uralkodó osztálynak kijáró adói Biha ri János is keservesen lerótta fiatalkori nél külözéseivel, majd vigasztalan öregkorának
