Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 12. szám - Štefan Munk: Egyéves a Magyar Területi Színház (rajzolta Harmos Károly)
Király Dezső mutatott hat színműben az eszmei mondani való hiánytalanul megmutatkozott A nevelés további feladata színészeinket megtanítani a helyes beszédre. Színészeink nagy részének beszédtechnikájában hibák mutatkoztak, nem ismerték a helyes sró- hangsúlyt, az értelmi és érzelmi hangsúly közötti különbséget. Fáradságos munkával elértük, hogy színészeink színpadi beszéde ma sokkal jobb és tisztább, mint megindu lásunk idején volt. Nevelőmunkánk jelentős része irányul ar ra is, hogy színészeinket meg kell tanítani fesztelenül járni, mozogni, izmaik felett uralkodni. Elengedhetetlen követelmény ez, mert az izmok merevsége gátolja a színészt az igazi átélésben, az átérzett, elmélyült játékban, márpedig az átélés a Sztaniszlav- szkij-féle színjátszás alapja. Mi is ezt a rendszert vettük alanul és a Sztaniszlav- szkij-körök segítségével törekedtünk a hiá nyosságok kiküszöbölésére. Sok mindenféle csökevénnyel, elhajlással kellett megküzde- nünk, de elmondhatom, hogy a komáromi együttes ma már azon a fokon áll, hogy to vábbi jó és sikeres munkát várhatunk tőle. Küzdenünk kellett a színjátszás öncélúsága, az ösztönösség, a rutin és sablon ellen. Egyes színészek úgy vélték megoldani fel adatukat, hogy minden átélés nélkül, csak rutinjuk által vezetve játszottak a próbán. Ez ellen keményen kellett felépni és nagy részt sikerült is a formalizmus és naturaliz mus maradványait színészeink játékából ki gyomlálni. Mint rendező, kötelességemnek érzem, hogy éber kritikával figyeljem neveltjeim munkáját, de kritikám ne hasson bénítóan, hanem ösztönözzön. Nem vezettem és nem vezetem kézenfogva a színészt, hanem muta tom az irányt, a célt, ahová a színésznek el keli jutnia és örömmel mondhatom, hogy el is jut a kitűzött célhoz. Színházunk ürbán Ernő Kossuth-díjas magyar író „Tűzkeresztség“ című színmüvé vel nyitotta meg kapuit. Már ez a bemu tatkozás, színészeink első szereplése meg mutatta, hogy meg fogják állni helyüket a színpadon s igazi művészettel szolgálják dolgozó népünk ügyét. A „Tűzkeresztség“-eí a szlovák „Színházi Aratás“ keretében is bemutattuk s előadásunkat dicsérő oklevél lel jutalmazták. További temutatott darab jaink: Gogol „Leánynéző“-je, Szimonov „Orosz kérdés“-e mind egy-egy lépcsőfok voltak, amelyek felfelé vezettek. A Csehov és Móricz Zsigmond egyfelvonásijaiból össze állított „Vidám Színházi est" bebizonyította, hogv az együttes tagjai fejlődőképesek és Moliére „Fösvény“ című komédiájának be mutatásával letettük a színészi érettségit. A „Fösvényének mind Komáromban, mind a vidéken hatalmas sikere volt és szakmai körök is magasra értékelték az együttes já tékát. Különösen ez az előadásunk igazolta, hogv nevelőmunkánk nem volt _ hiábavaló: színészeink elérték azt a művészi fokot, melvre egy rendező nyugodtan építheti to vábbi munkáját. A napokban hatodik dara bunk kerül bemutatásra, Szigligeti Ede H. Buday Mária. Gyürke vics Mihály. Udvaréi Anna és Konrád József „Az orosz .kérdésében. Husvár Ferenc.
