Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1953 / 10-11. szám - Az újjáéledt magyar népi táncművészet

1. Budapesttől 20 kdömé -

ternyire, Ecser községben a

lakodalom valóságos tánc-

költemény, minden mozza

natát megtáncőlják. Ké

pünk a Magyar Állami

Népi Együttes az „Ecseri

lakodalmas” egyik jelenetét

mutatja be.

2. Az északmagyarországi

Egerbócs fiataljainak friss,

lendületes csárdása szinte

kápráztatja a nézőket.

3. Férjhez megy a lány!

Az északmagyarországi fal

vakban vidám ünnepség

keretében viszik a völegé-

nyes házhoz a menyasszony

kelengyéjét Az aktus leg

kedvesebb jelenete a „párna-

tánc”, amely ma már na

gyon népszerű lett és a

legtöbb tánccsoport műso

rán szerepel.

4. ,JZsebkendős csaloga

tó”: a leányok kedvelt tán

ca a budapestkörnyéki köz

ségekben.

5. Pattogóssan táncolják

a kalocsai „mars”-ot Kalo

csa község gyerekei is. A

„marsolók” hd egymás ke

zét fogva, hol elengedve

nem kevesebb, mint tizen-

hatszor ismételnek meg

egy-egy színes, sok mozgást

kifejező figurát.

6. A békésmegyei leányok

egyik régi tánca is új élet

re kelt: a katonának bevo

nuló legényeket a leányok

tánccal búcsúztatták. „Föld-

retett borosüvegek felett és

fejen vitt borosüveggel tán

colják a búcsúztatót. A pá

ros tánccal végződő bú

csúztató végén a legények

vigaszul kiürítik a boros

üvegeket.

7£Juniális Heves megyé

ben. Páros leánytánc a ré

gien.

8. A dunántúli Bátaszék

fiataljainak legkedveltebb

táncuk az üveges tánc,

amelyet lakodalmak, vagy

vígsággal téli mulatságok

alkalmával járnak.

9. Híressé vált a borsod-

megyei Mikóháza legényei

nek kanásztánca. A tánc

játékosságot, ügyességet lá

ván, mert az egyre gyor

suló zene és a táncfigurák

mind nehezebbé váló sor

rendje próbára teszi a tán

cost. Nagy szégyen, ha a

táncoló legény a botra ug

rik, vagy nem tudja idejé

ben felkapni.