Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 10-11. szám - Jankovich Imre: Szovjet építészet
A kirgiziai „Kzyl Saro” kolhoz klubja. A tbüiszi park. gében a hanyatlóban lévő kapitalista gaz dasági rendszer terméke. Felismerte, hogy ez az eszmei tartalom nélküli kozmopolita építészet nem képes a gigantikus tervek megva1 ósításához szükséges örömteli lég kört megalkotni. Felismerte, hogy a külön böző irányzatok mögött lényegében a „mű vészet a művészétért” jelszavai bújnak meg, sőt megbújnak a szocializmus ellen ségei is. Ennek az időszaknak voltak azonban ne gatív oldalai is. A megváltozott é etkörül- mények számos olyan épület megoldását követelték, amelyeknek tartalma a polgári építészet előtt ismeretlen volt. Az i yen újrendszerű épületek — mint kultúrházak, munkásklubok, egészségügyi, oktatásügyi épületek — tartalmát, helyiségigényeit eb ben az időben határozták meg. A gazdasági alap változásával szükség szerűen változnia- ke’lett a művészetnek is. Üj művészetnek kellett jönnie, amely kö vetkezetesen harcol a szocialista társada lom érdekeiért és amelynek formanyelve érthető módon fejezi ki a marxizmus-le- ninizmus eszméi által megszabott tarta’mat. A harmincas évek elején annyira tisztá zódtak már a szocialista esztétika ideoló giai kérdései, hogy ki lehetett már tűzni az új építőművészet programmját. A gaz dasági alap megszilárdu’ása következtében a felépítményben már mutatkoztak az új stílus — a szocialista realizmus nyomai, ame y az új ideálokat tükröző tarta’mi és formai biztonságot jelentette a szovjet ku1- túrélet minden ágában. A marxista-1 enmis- ta esztétika tömören és a következőképpen határozza meg az új stílus lényegét: tar talmában szocialista, formájában nemzeti, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a Szovjetunió művészete mondaniva'óját a szocializmus építésébő1, az új társadalmi rend ellenségei ellen folytatott harcból meríti, a kifejezési forma viszont megfelel a Szovjetunió egyes nemzetei tradíciójának, biztosítva ezzel a tartalom érthetőségét minden egyes népcsoport számára, továbbá a helyi jeUeget, a változatosságot, ami szintén minden haladószellemű művészet jellemvonásai közé tartozik. Az új formanyelv kibontakozásához nagyban hozzájárult ebben az időben a ..Szovjet Építészek Egyesületének” meg alakulása. Ez a szerv egyesítette az eddig kü’önböző irányokra szakadt építészek csoportjait, céljául tűzte ki a szovjet épí tészet általános irányelvének megteremté sét. Az új építőművészet programmját a következőképpen fogalmazta meg: „A szovjet építészet nem ismer magasabb célt, mint a demokratikus társadalom minden polgárának szolgálatát; lényegesebb alkotá sai is az emberi társada'mat és annak kö- vetöményeit szolgálják.” A szovjet építészet és városrendezés te rén óriási fontossággal bír Moszkva újjá építési terve, amelyet a Szovjetunió Kom munista Pántja Központi Bizottságának 1931. évi plenáris ülése határozatának értelmé ben dolgoztak ki és amelyet a népbiztosok A Dagesztán SzSzK Machacskala városának egyik szállodája. Az észak-kaukázu^-i Kisúovodszk város Sztálin-sugárútja.
