Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 10-11. szám - Szántó László: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója
is hívhassa őket. Ez persze nem tel jesen könnyű feladat olyan osztá lyok tagjai számára, amelyeket év századokon keresztül szolgaságra s nem uralkodásra neveltek. Azok szá mára azonban, akik megértették a munkásság történelmi elhivatottsá gát és felelősséget éreznek osztályuk és a dolgozó emberiség iránt, ez a feladat is könnyen megoldható. Le nin elvtárs a proletárdiktatúra jelen tőségéről és felelősségéről a dolgozó emberiséggel szemben ezt tanítja: „A világtörténelemiben először sike rült szocialista pártnak főbb voná sokban befejezni a hatalom meghó dításának és a kizsákmányolok el nyomásának művét és sikerült szcv rosan hozzáférni a kormányzás fel adatához. Szükséges, hogy a szocia lista fordulat ezen igen nehéz (de igen hálás) feladata méltó végrehaj tóinak bizonyuljunk. Jól meg kéül érteni, hogy a sikeres kormányzás hoz a meggyőzés művészsetén kívül, a polgáiiháborúban való győzni tu dás művészetén kívül, föltétlenül szükséges a gyakorlati szervezés mű vészete is. Ez a legnehezebb feladat, mert arról van szó, hogyan szervez zük meg ,új módon ©ok tízmillió em ber életének legmélyebb gazdasági alapjait.“ A Szovjetunió népe az Októberi Forradalom teremtette ezen felada tokat 36 év alatt a saját hibáin okulva jól megtanulta és mesteri művészettel végzi. A mi népünk az államkormányzás „inas“ éveit jár ja csak s módjában áll a példakép pen előtte járó szovjet nép gazdag tapasztalataiból is tanulni. Be kell vaBaná, hogy ezt sokszor formailag, mechanikusan és dogmatikusan csi náltuk eddig s a jövőben a lényegre s a szellemre kell a súlyt fektetnünk. A másik belső oka az Októberi Forradalom szülte új világ minden irányú fölényének a kapitalista világ felett az, hogy nemcsak politikai, hanem azonkívül gazdasági forra dalom is volt. Mit jelfent ez? Azt, hogy a munkásosztály és szö vetségese, a dolgozó parasztság azért ragadta magához a politikai hatalmat, hogy segítségével meg szüntesse a kapitalista termelési vi szonyokat, amelyek nemcsak lehető vé, de szükségszerűvé is tették a munkásság és parasztság, a dolgozó értelmiség és kisiparosok kizsákmá nyolását a tőkések áltat A munkás- osztály a kommunista párt útmuta tásai szerint proletárdiktatúráját ar- ra használja fel, hogy a termelőesz közök tőkés magántulajdonát erő szak alkalmazásával megszünteti, vagyis a gyárakat, bankokat, bányá kat, vasutakat, hajókat, nagybirto kokat elveszi a tőkések tulajdoná ból és azt az egész dolgozó társa dalom szocialista tulajdonába adja át. így a kapitalizmusban nincstelen munkásosztályból új típusú birto- kososztályt teremt. A dolgozó parasztság a társadal mi vagyonnak a munkássággal egyenlőjogú birtokosa. Azonkívül azonban még magántulajdonosa is volt föJdecskéjénék s azon parcel láknak, amelyeket a forradalom juttatott neki. A termelőeszközök paraszti magántulajdona azonban a parasztság jólétének és jómódúvá levésének lehetetlenné tevője s ugyanakkor a szocialista jellegű gazdálkodás kerékkötője is. S ezért az embernek ember által való elnyo másának és kizsákmányolásának le hetetlenné tevése s á szabad, gazdag és szép élet megteremtésének szük ségszerű és kikerülhetetlen objektív feltétele az, hogy a parasztság is el hagyja a törpe magántulajdonon va ló gazdálkodást, amely csak nyomort és gondot biztosít s térjen át a nagyban való és szocialista jellegű, gazdálkodásra. Persze, hogy ezt ön magától megtegye a parasztság, ah hoz az kel, hogy megértse és belás sa ennek objektív elkerülhetetlensé gét s azt, hogy a föld magántulaj donának feladásával nem veszít, hanem nyer! Ezt megértetni és erről meggyőzni a parasztságot a kommu nista párt vezetésével a munkásosz tály feladata, amely a proletárdikta túra államgépezetének segítségével átneveli és átvezeti a parasztságot a termelőszövetkezeti gazdálkodás ra. Lenin a proletárdiktatúra egyik
