Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 9. szám - Lőrincz László: A "Kommunyiszt" 1953. évi 8., 9. és 10. száma / Folyóiratismertetés
sok nevelésének komoly eszköze" — írja a cikk bevezető részében. „A kommunisták nevelésében — írja a továbbiakban — nagy jelentősége van a pártgyűléseknek. A pártgyűlések rendsze res összehívása, valamint a párt- és gaz dasági munka legkomolyabb kérdéseinek a gyűléseken való megvitatása nélkül nem nö vekedhet a kommunisták aktivitása és maga a pártszervezet sem működ het úgy, mint harcos, önálló tevé kenységet folytató szervezet. Főleg a pár- tonbelüli .demokrácia következetes megva lósításának, az önbírálat és az alulról jövő bírálat fejlesztésének, a kommunisták akti vitásának — azaz az egész párt munkafo kozásának érdekei diktálták a XIX. kon gresszus által a SzKP alapszabályzatában végrehajtott módosítást: „az alapszervezet legfelsőbb szerve a taggyűlés, amelyet ha vonként legalább egyszer hívnak össze." A cikk írója ezután a Kirov-üzem konkrét példáin mutat rá, hogyan érvényesültek a SzKP alapszabályzatának elvei a gyakorlati pártmunkában. Üzeméről írva kijelenti, hogy habár a múltban is rendszeresen ösz- szehívták a pártgyűléseket, egyes részszer vezetek gyűlései nem folytak le kellő akti vitással, a tagok nem tanúsítottak kellő ér deklődést a megvitatásra kerülő kérdések iránt. A pártbizottság azonban a XIX. kon gresszus után fokozta a gyűlések összehí vásának és lefolyásának ellenőrzését. A gyű lések összehívásának be nem tartásáért fe lelősségre vonta az illetékes párttitkárokat és párt irodát." „Az alapszervezet bizottsága sok esetben mielőtt egyik-másik kérdést megvitatás cél jából a kommunisták elé terjesztene, meg tanácskozza velük, hogy napirendi pontul tűzzék-$ ki vagy sem. Ez nem csupán azt segíti elő, hogv napirendi pontul a szerve zet szempontjából legkomolyabb és legidő szerűbb kérdéseket tűzzenek ki, hanem — és ez különösképpen nagyjelentőségű — megerősíti a kommunistákban azt a tudatot, hogy nemcsak a titkár és a pártbizottság tagjai, hanem minden kommunista felelős az összehívott gyűlésért és érdekelt abban, hogy a gyűlés jól folyjon le, jelentős hatás sal legyen a párttagok és tagjelöltek öntu datosodé sára és ilymódon előmozdítsa a pártmunka megjavulását." Szmimov ezután beszámol arról, milyen hatással volt a párttagokra és tagjelöltekre a politikai éberségnek, mint a kommunis ták alapvető kötelességének megtárgyalása a pártgyűléseken. Ezután sorra került „a SzKP alapszabályzata — a pártélet alapve tő törvénye" és „a SzKP alapszabályzata követelményeinek teljesítése a kommunisták által" című kérdések megvitatása. Az ezt követő határozatban leszögezik, hogy a ki váló munkásokon, sztahanovistákon, a tár sadalmi életben dolgozókon kívül vannak még olyanok is, akik „nem törekszenek el méleti-politikai színvonaluk emelésére", „félnek a oártmegbízásoktól és igyekszenek kibújni alóluk", „nem látogatják pontosan a pártgyűléseket“, „ntSn érvényesítik az él csapat szerepét a termelésben". A határozat név szerint felsorolja az ilyen kommunistá kat. ,A pártba való felvétellel, a pártbünte tésnek kimérésével, vagy törlésével, a je- löltségi határidő meghosszabbításával stb. kapcsolatos kérdések megvitatása most ak tívabban történik, mint azelőtt. Ha a párt ba felvesznek valakit, sok szempontból megvizsgálják személyi tulajdonságait, meg jelölik fogyatékosságait. Ha egy kommu nista kihágásáról van szó, részletesen fe lülvizsgálják a kihágás jellegét, alapos bírá lat alá veszik az ilyen kommunista eljárá sát. Ha egy tagjelöltre vonatkozó kérdést oldanak meg, akinek jelöltségi határidejét meghosszabbították, igyekszenek feltárni azokat az okokat, amelyek hátráltatták az SzKP tagjai közé való felvételét. Az ilyen vitáknak nemcsak azon párttagokra és tag jelöltekre van nevelő jelentősége, akikről éppen közvetlenül szó van, hanem a gyűlés többi részvevőire is." Szmirnov cikke további részéten az ipari vállalatok pártszervezeteinek munkájával foglalkozik és kiemeli felelősségüket az üzem rendes menetéért. „Az üzem igazgatásának pártellenőrzése a maga természetében tömegjellegű és ez határozza meg formáit s módszereit. A párt- szervezet, miután a pártbizottság vagy a pártiroda ülésén, az alapszervezetek és a pártcsoportok gyűlésén végighallgatta a gazdasági vezetők beszámolóit, nemcsak se gít a vállalat munkahiányosságainak feltá rásában és megmondja: milyen intézkedése ket tegyenek kiküszöbölésükre, hanem ma ga is bekapcsolódik ebbe a munkába, a kommunistákat harcra mozgósítja az álla mi terv teljesítéséért, fejleszti kezdeménye zésüket és fokozza felelősségüket a terme lésért." Szmirnov cikke végén kitér a párttagok jogaira. Kiemeli annak jelentőségét, hogy a SzKP alapszabályzáta lerögzíti a párttá0 ama jogát, hogy ügyeiben közvetlenül for dulhat magasabb pártfórumokhoz, egészen a SzKP Központi Bizottságáig. Nagyra be csüli a párttag azon jogát, hogy résztvehet bármely kérdés megvitatásában a pártgyű lésen, szabadon hozzászólhat és kifejtheti nézetét. „A SzKP alapszabályzata megteremtette a pártmunka fellendülésének további elő feltételeit. A szervezeti szabályzat alapján felélénkül az alapszervezetek pártélete, a kommunisták új meg új tömegei kapcsolód nak te a társadalmi munkába. Az egész pártmunka további javulása érdekében tel jes mértékben és jobban ki kell használni az alapszabályzatot. Segítségünkre lesz újabb sikerek biztosításában, az ötéves terv teljesítéséért, a kommunizmus építése nagy szerű feladatainak megoldásáért vívott har cunkban" — fejezi be cikkét Szmimov. Lőilnez László
