Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 9. szám - Pásztor János: Kelet-Szlovákia a történelem hajnalán / Szemle
19. Királíjhe'mec. A növényzettől megtiszt ot halom, IX.—X. század 21. A királyhelmeci halom fémtárgyai I.—IV. századából. 375-ben a húnok meg mozdulásával a Volgántúíi területeken meg kezdődött népvándorlás kora. Az ötödik szá zadban a húnok hatalmas államot hoztak létre, mely a déloroszországi síkságoktól nyugatra, a Dunáig terjedt. Kelet Szlovákia a Felső Tisza vidékével együtt a hűn bi rodalomhoz tartozott. Mint a húnok, úgy más népek sem tűntek el vidékünkön nyom nélkül. E kor törzseinek anyagi hagyatékait et nikailag nem tudjuk pontosan elkülöníteni és azért mint a hún kor vagy a népvándor lás emlékei szerepelnek. 1893 december 15-én a kassai temetőben sírásás közben népvándorláskori sírokat boly gattak meg időszámításunk IV.—V. száza dából. Századunk elején Kassa területén a magnezitbányákból kerültek elő e kor emlé kei. (14—15—16-ik kép.) 1936-ban Hemád- csányból hasonló emlékek kerültek a kassai múzeumba, melyből két ezüst fibulát muta tunk be népvándorláskori fésűvel. (17—18-ik kép.) Időszámításunk VI. századában megval- tözott Kelet-Szlovákia népessége. A Hernád, Bodrog és Ondava vidékén letelepednek a szlávok, kiket a század végén az avar hul lám ér el. — A szlávok nem jöttek mint hódítók. Gazdasági és kulturális szempont ból nem alkottak idegen elemet és már mint megtelepedett lakosság tűnnek fel az anyagi emlékek világában. Halottaikat elé gették, később az avarok hatása alatt átvették a korhasztásos temetést és a közös temetőkben találjuk a legértékesebb anyagi emlékeket. A Fáklya márciusi számában röviden em lítettem és jellemeztem e kor lelőhelyeit. Most több képpel bővítem ki a királyhel- meci halmos temetőt, melv időszámításunk VIII. —X. századából származik. — A fel vételek a legújabb kutatásokból származ nak. A 19-ik kép az Erős akácos erdejében a növényzettől megtisztított halmot ábrázol a kutatás előtt. A 20-ik képen az egyik ha lom kőkonstrukciója látható, mely körülzárta a máglyán el nem égett és tűz által defor mált fémtárgyakat. A 21-ik kép egyéb tár gyakon kívül görbített vaskést, csattotéskét fehérfémből készült női fü beva’őt mutat be, melyek két halom leltárát képezték. A fül be valók bizánci ízlésre mutatnak és így néma tanúi vidékünk kereskedelmi kapcso latainak Délkelet Európával. A Bodrogköz királyhelmeci járása több emléket tartalmaz a magyarok bejövetelé nek idejéből, a IX. század végéről és a X. század első feléből. E kor lovastemetőit már a múlt század kilencvenes éveiből kezd ve feltárták Kisdobrán, Nagykövesden, Bod- rogvécsén és Bodrogszerdahelyen. Legújab ban Ágcsemyőn kívül Bély határában boly gattak meg egy valószínűleg lovastemetőt. Innen származik edényünk, melyet a 22-ik képen mutatunk be. Pásztor János 20. Királyhelmec. A feltárt halom kőkon strukciója, IX.—X. század 22. Bély, edény, valószínűleg a lovas- ősmagyar korból, X. század első fele
