Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 9. szám - Lőrincz Gyula: Életet az embernek
Július Fucsík édesanyja Július Fucsík szülőháza Prágában született meg. Ma szükséges, hogy az a köz vetlen kapcsolat, amely hiányt jelentett mindkettőnk számára, nemzeteink kölcsö nös megismerésének útján, létrejöjjön úgy, ahogy ezt Fucsík kívánta. Ügy, ahogy ezt Fucsík, valamint a mi nemzetünk valaha elnyomott és szenvedő túlnyomó többsége kívánta. Fucsíkon keresztül kell közelednünk és megszeretnünk a cseh nemzetet, Alojs Jirá sek, Karel Havlíček-Borovský, Ján Neruda Božena Němcová, Bedřich Smetana, Anto nín Dvořák, Mikoláš Aleš, Jiří Wolker nem zetét. Rajta keresztül kell megszeretni pár tunkat, Csehszlovákia Kommunista Pártját is, amely Fucsíkot, Gottwaldot, Svermát adta és velük együtt sokszáz és száz sza badságharcost, mártírt adott hazánknak, dolgozó népünknek. Halálraítélése után 14 nappal, 1943 szep tember 8-án, tíz évvel ezelőtt a fasiszta hó hérok kivégezték Fucsíkot, kivégezték, de szelleme örökké él, nemcsak a cseh, ha nem a világ minden békeszerető, szabadsá gáért küzdő nemzet szívében. A rettenthe tetlen szabadságharcos 14 nappal halála előtt Berlinben a náci bírák szemébe vágta az egész világ becsületes népének vélemé nyét: „önök most felolvassák az ítéletet. Tudom, így hangzik: — halál az embernek. Az én ítéletem önök fölött már régen elhangzott. Ebben a világ minden becsületes népe vérével ez van írva: Halál a fasizmusra, halál a kapitalista rabszolgaságra! Életet az embernek! Jövőt a kommunizmusnak “ Ez volt az utolsó üzenete az élőknek, azoknak, akik megmaradtak, s akik majd szebb, bol dogabb jövőért harcolnak, akik éberen őr ködnek a béke, a szabadság ügye fe’ett. Azután már csak végtelen énekek követ keztek, forradalmi dalok az utolsóig, az In ternacionál éig, a legdrágábbig, amelyeket az örökké vidám Fucsík dalolt egészen a vesz tőhelyig. Fucsík meghalt, megölték a fasiszta hó hérok, megölték, de örökké él és pél daképpen ragyog előttünk a cseh nem zet, a világ szabadságszerető népeinek örök példájaként. Kell, hogy mindnyájan megsze ressük és megismerjük Fucsík életét úgy, ahogy ő ismerte és szerette az embereket. Felesége, Gusta Fucsíková említette, hogy tőle tanulta meg a két legdrágább magyar szót: szabadság, elvtárs! Ezt Fucsík a München-előtti köztársaságban a katona ságnál, a magyar katonáktól, magyar elv társaitól tanulta meg. Fucsíková megemlíti még, hogy Fucsík szerette a magyar kato nákat s jegyzetei között nagyon sok magyar szó van feljegyezve, mellette a cseh fordí tással, nyílván abból az időből, amikor Szlovákiában katonáskodott szlovákiai ma gyarokkal együtt. Fucsík börtönnaplóját a vüágnak igen sok nyelvére lefordították. Fucsík^imondhatat- lanul szerette nemzetét és nála be;gazoló- dott az a törvény, hogy aki saját nemzetét