Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 7-8. szám - Lőrinc László: A "Kommunyiszt" 1953. évi 7-ik száma / Folyóiratismertetés
A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a szocializmus gazdasági alapjának felépí tésére elkerülhetetlenül szükséges a szocia lista ipart a mezőgazdasággal együtt egy egységes gazdaságba tömöríteni és a mező- gazdaságot a szocialista ipar irányításának alávetni. Fontos a városok és a falvak köz ti kapcsolatokat csere alapján összhangba hozni és fejleszteni, továbbá elzárni mind azokat a csatornákat, amelyek segítségével kizsákmányoló osztályok születnek. Constantinescu ezután a Román Népköz társaság szocialista építésének gyakorlatát elemzi és rámutat arra, hogy Romániában és a többi népi demokratikus köztársasá gokban a szocializmus építése a fő ellen tétes erők: a munkásosztály és a burzsoá zia egyre kiéleződő osztályharca közepette megy végbe, azonban új történelmi felté telek között, midőn a munkásosztály szi lárdan kezében tartja az államhatalmat és amikor sikerül a maga oldalára állítania a dolgozó parasztságot és ezzel meg tudja szilárdítani a munkás-paraszt szövetséget. „Az alapvető fontosságú termelési eszkö zök államosítása után, a szocialista népgaz dasági rendszer létrehozásával & fejlődésével párhuzamosan a szocializmus gazdasági alap törvénye is utat tör magának — írja Con stantinescu. — Ez a törvény a szocialista népgazdasági rendszerben közvetve hat és ugyanakkor közvetett hatást gyakorol a kis árutermelésre, mivel ez a termelés egyre nagyobb méretekben a szocialista ipar ter melésévé alakul át.” Az árutermeléssel és áruforgalommal kap csolatban Constantinescu kijelenti, hogy a népi demokratikus állam az árutermelést és az áruforgalmat a szocializmus gazdasági alapjának felépítésére használja fel és az áru termelést pénzgazdaságával együtt egyre jobban aláveti a szocialista termelés meg szilárdítása és fejlesztése érdekének. Ezzel kapcsolatban idézi Sztálin elvtársat, aki az új gazdasági politikáról a következőket mon dotta: „Az új gazdasági politika a proletárdik tatúrának arra irányuló politikája, hogy ne közvetlen termékcserével, ne piac nélkül és a piac megkerülésével, hanem a piac kihasználásával, a piac útján küzdje le a kapitalista elemeket és építse fel a szocia lista gazdaságot. Elkerülhetik-e a kapitalista országok, akár a legfejlettebb kapitalista országok is, az új gazdasági politikát a kapi talizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában? Azt hiszem, hogy nem kerül hetik el. A proletárdiktatúra időszakában minden kapitalista országnak kisebb-nagyobb mértékben abszolút szüksége van az új gazdasági politikára, annak piaci kapcsola taira és e piaci kapcsolatok kihasználására. (Sztálin művei 11., 157.)” Constantinescu a továbbiakban rátér a vá ros és a falu problémájára, illetve a város és a falu közötti szocialista kereskedelem magyarázására. A kereskedelemnek és a pénzrendszernek a kapitalizmusból a szó- cializmusba való átmenet feltételei között betöltött szerepét kifejtve ismét Sztálin elv társat idézi, aki a SzK(b)P XIV. kongresz- szusán kijelentette: „... a szocialista elemek a burzsoázia módszereit és fegyvereit a kapitalista ele mek leküzdésére és felszámolására használ ják fel. Egyáltalában nem az a lényeg, hogy a kereskedelem és a pénzrendszer a »kapitalista gazdaság« módszere. A lényeg az, hogy gazdaságunk szocialista elemei a ka pitalista elemek ellen vívott harcban a bur zsoáziának ezeket a módszereit és fegyve reit a kapitalista elemek leküzdése céljából veszik át, a lényeg az, hogy ezeket a mód szereket és fegyvereket sikerrel használják fel a kapitalista elemek ellen, hogy sikerrel használják fel őket gazdaságunk szocialista alapjának felépítése érdekében. A lényeg tehát az, hogy fejlődésünk dialektikája kö vetkeztében a burzsoázia ezen eszközeinek a funkciói és rendeltetése elvileg, gyökere sen megváltoznak. -- megváltoznak a szo cializmus javára, a kapitalizmus rovására.” (Sztálin művei, 7., 394.) Románia mai gazdaságának sajátossága abban nyilvánul meg — írja Constantines cu, — hogy a kapitalizmusból a szocializ musba való átmenet időszakának összes vonásait magán viseli, midőn a szocializ mus gazdasági alapja még nem épült fel teljesen, midőn az egységes szocialista gaz daság az építés folyamatában van. Ez a sajátos vonás a pénzrendszerben, bankok ban, a kereskedelemben nyilvánul meg. amelyek az új gazdasági politika kettős természeténél fogva kettős, ellentétes jel leget viselnek. A Román Munkáspárt politikáját ismer tetve Constantinescu így fejezi be cikkét: .,A Román Munkáspárt irányvonala a bé kés gazdaság szüntelen növelésének vonala, a nagy Szovjetunióval való örök barátság és szoros együttműködés, minden népi de mokratikus országgal való szoros együtt működés vonala. A Román Munkáspárt a szocializmus gazdasági alaptörvényének kö vetelményeit tartva szem előtt, fő feladatát abban látja, hogy a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei biztosításának érdekében, a szocializmus fel építése érdekében mindenképpen fejlessze a népgazdaságot.” A „Kommunyiszt” 7-ik számában P. Kor- cSagin a pártaktívák neveléséről és a fejlő désükről való gondoskodásról, A. Selepin pedig a Komszomol munkájának megjavítá sáról és tökéletesítéséről ír cikket a helyi viszonyokra alkalmaznva. P. Konsztantyinov az európai népi demo kratikus országok gazdaságának szüntelen növekedéséről ír cikket, amelyben kiemeli a Szovjetunió önzetlen és hatalmas segítsé gét, amelyet mind gazdasági és technikai, 495 mind kulturális és egyéb téren nyújtott és nyújt ezeknek az országoknak. Lőrinc László
