Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 7-8. szám - I. Podkopajev: A Patet-Lao-i eseményekről / Nemzetközi kérdések
NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK 4 Patet-Lao-i e-reményekró') írta I. Podkopajev Patet-Lao — amelyet a francia gyarma tosítók az elmúlt évszázad végeféle fog laltak el és Laosnak neveztek el — az in dokínai félsziget közepén fekszik. Patet- Lao hegyvidék. Magas, nehezen megköze líthető hegygerincek választják el Jün- nantól, a Kínai Népi Köztársaság egyik tartományától. Hegyláncok képezik Patet- Lao határát keleten és délen is. Itt a Viet nami Demokratikus Köztársasággal, illet ve Khmer (Kambodzsa) állammal szom szédos. Nyugaton Barmával (Burmával) és Thaifölddel határos. A határ jelentékeny részét itt a világ egyik legnagyobb folyója, a Mekong képezi, amelyet vízbőségéért, a „vizek királynőjének“ hívnak. Patet-Lao területe 220.000 négyzetkilo méter. Körülbelül 3 millió lakosa van. A lakosok fő csoportját a Laok képezik — ide tartozik a Lu, Fuon és a Thai nemzeti ség. Nyelvük közös. A laok túlnyomórész- ben az ország északi és déli fennsíkjain élnek. A hegyvidék a Kha és Meo törzsek tartózkodási helye. Valamennyi nemzeti ségi csoportot, nagyot és kicsit egyaránt szilárd barátság egyesít. Patet-Laonak nincsenek nagy városai. Fővárosának Vientianenak csak 20.000 lakosa van. Ezt a várost 574-ben alapítot ták és sok figyelemreméltó építészed em lékkel rendelkezik. Különösen elkápráztató az 1612-ben épített Vat-Fu-Keo. hatalmas pagoda A Lao nép gazdag ősrégi kultúrá ját bizonyítják a királyi székhely — Luang-prabang nagyszerű pagodái is. A XIII. században az ország fővárosa leit ez a város. Fbben az évszázadban érte el az ország virágzásának csúcspontját. A ci vilizáció egyik központja volt délkelet Ázsiában. Laos népének fejlett kultúráját bizonyítják az irodalmi emlékek is. A francia gyarmatosítók, akik 1893-ban kerítették hatalmukba Patet-Laot, beve zették a kíméletlen elnyomás és kizsák mányolás rendszerét. A lakosságot meg fosztották politikai jogaitól. Ellentéteket szítottak Patet-Lao különböző nemzeti ségei között. A három meghódított országot — Vietnamot, Patet-Laot és Khmert — Francia Indokínának nevez ték el és a gyarmati igazgatás egész rend szerének célja az volt, hogy megakadályoz za Laos népének egyesülését a szomszédos országok népeivel és közös harcukat a kül földi betolakodók ellen. A gyarmatosítók hatalmuk fenntartása fontos eszközének tartották a nép nemzeti kultúrájának elpusztítását. Patet-Laotan csak néhány alapfokú iskola volt, ame lyekben 3000 gyerek tanult és egy közép iskola 150 diákkal. A lakosok 95%-a nem tudott sem írni, sem olvasni. Patet-Lao népe azonban sohasem hódolt be. 1901-ben, Fo-Ka-Duot vezetésével az idegen rabszolga tartók ellen felkelés tört ki. 1911-ben Kea és Kommadan testvérek vezetésével délen felszabadító mozgalom született, amely később fegyveres harcba csapott át. Ez a harc 25 évig tartott. 1919-ben az északi hegyvidéki Meo tör zsek léptek fel a francia gyarmati elnyo más ellen. A második világháború során Patet-Lao népe éppúgy, mint a szomszédos Vietnam és Khmert népe, fegyveres harcot folytatott az új elnyomókkal, — a japán megszállók és a francia gyarmatosítók ellen, akik együttműködtek a japánokkal. 1945 októberében, a iapán imperialisták legyőzése után — fellelkesítve a vietnami nép szabadságharcának eredményeitől — Patet-Lao népe lerázta a gyarmatosítók igáját és kihirdette országának független ségét. Patet-Laoban ideiglenes kormány alakult. 1946 márciusában azonban a fran cia imperialisták kegyetlen, embertelen háborút indítottak Patet-Lao nepe ellen. Ez a háború a mai napig tart. A gyarmato sítók azt hitték, hogy újra visszafoglalják az országot és felújítják a régi gyarmati rendszert. De elszámították magukat. A francia hadsereg nagy számbeli és ka tonai-technikai fölénye segítségével ugyan sikerült elfoglalniok az ország túlnyomó részét, de a nép nem adta be a derekát. Partizánháború kezdődött. A partizánala kulatok súlyos csapásokat mértek a meg szállókra és egész járásokat szabadítottak fel. A felszabadult területen a partizán- osztagokból rendes népi felszabadító had sereg kezdett kialakulni. Ez év elején ez a népi felszabadító hadsereg ura volt Pa tet-Lao területe egyharmadának, föle? az ország északi és északnyugati részében. A népi felszabadító hadsereg megalakítá sa elképzelhetetlen lett volna az ország politikai irányzatának konszolidálása nél kül. 1950 augusztusába!? Patet-Lao felsza badított területén egybehívták a Nemzet gyűlést, megalakították a népi ellenállási mozgalom nemzeti kormányát és egyben a helyi népi hatalmi szerveket. Ugyanakkor megalakult Patet-Lao Egységes Nemzeti Frontja, amely soraiba tömörítette az or szág demokratikus erőit — a haladó po litikai pártokat, szakszervezeteket, ifjúsági, női és más szervezeteket. Az Egységes 49)
