Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 7-8. szám - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben (II.)
sák fejtett ki politikai tevékenységet a gazdasági egyesületben. Több alkalom mal titkos összejöveteleket is tartottak a szomszédos ledeci malomban, amelynek tulajdonosa is részt vett a felkelés előké szítésében. Csehország németlakta északi vidékén a német parasztság körében is folyt a forradalmi munka. 1849 áprilisában jelent meg Szászországban Tadeus Gabe munkája: „Politische Klänge nach Böh men”, amely dicsőítette a forradalmat és a népet felkelésre buzdította. A felkelés előkészítésének idején Drez dában találkozott Bakunin Frié-csel. Ezt a találkozást Frié kezdeményezte. Vissza emlékezéseiben beszámol arról, hogy miért tartotta szükségesnek ezt a személyes ta lálkozást. Nem bízott ezekben az előké születekben, nem bízott abban, hogy a felkelés eredményes lehet. „Elhatároz tam, hogy Bakunint felkeresem személye sen Drezdában és ott érthetővé teszem szá mára, ezúttal miért nem számíthat Prágá ra és a csehekre, miért ne higgyen különö sen Arnold forrófejű ígéreteinek és, hogy az emberek kedélye levert, a szétzilált ifjú ságot lassanként fog kelleni magához térí teni, edzeni és a szabadelvűség alapján a haza kiadósabb szolgálatára nevelni: a jelen pillanatban tehát nem lehet velük számolni.” Friő J. Akkorddal, Bakunin megbízottjával április 12-én indult el Drez dába. Nehéz feladat volt Bakuninnal meg értetni azt, hogy nem számíthat a csehek re. amikor . tervének egyik döntő részét alkotta a csehországi felkelés. Nehéz volt megértetni Bakuninnal, „hogy a jelen pil lanatban, annyi sikertelenségtől csügged ten, még egy elég kiadós „puccsra” sem futná erőnkből, ami talán legértékesebb, különben is eléggé gyér erőink és férfiaink teljesen felesleges feláldozásával járna”. Bakunin a Fric által vázolt prágai helyzet ellenére sem akart elállni tervétől. így került sor arra, hogy Fric feltette azt a kérdést, hogy mit vár a csehektől. Baku- ninnak a kérdésre adott válasza súlyosbítja a fentebb vázolt hibáit. Elég, — mondotta -- hogy ha a csehek kísérletet tesznek va lamiféle közös fegyveres felkelésre. Ha si kerül, jó, ha nem, elég lesz, ha Prágától a lengyel határ s felé igyekeznek, ahol a felkelés biztosan ki fog törni, mert oda Dembinski és Wysocki parancsnoksága alatt 30.000 ember tör be. Bakunin Friönek arra az érvelésére, hogy Csehországban nem megfelelőek a feltételek a felkelés ki törésére és Csehország ereje egyedül ehhez kevés — rámutatott arra, hogy a cseh mozgalomnak a szász és a magyar forrada lommal kell egyesülni. Friő a továbbiak ban két dolgot kért a cseh felkelés számá ra. Egyrészt elegendő időt a felkelés elő készítésére, másrészt fegyvereket, mind kettőhöz pedig pénzt. Bakunin megígérte a pénzt, de az előkészületi időt a Frií ál tal kért negyedév helyett hat hétben álla pították meg, tekintettel a fenyegető orosz intervencióra. Végül Erié az előkészületek kapcsán még egy döntő feltételt szabott; biztosítani kell a felkelés során a prágai német diákok semlegességét. Bakunin azért még aznap este megszervezte Fricnek és a drezdai né met demokratáknak a találkozását. Frié ez alkalommal ismertette a német diákság csehek elleni hangulatát. „Az igaz német szabadgondolkodóknak ez a mozgékony köre elhitte szavaimat s nemcsak változ tatást ígért nekem az irányban, hogy kolle gáink szigorú figyelmeztetés után majd megközelíthetővé válnak, hanem biztosított engem arról is, hogy vannak Prágában olyanok is, akik készek velünk teljesen megbékélni és a közös mű érdekében őszintén kezet fognak velünk.” A német radikálisok a cseh elvbarátaik körében vég bement fordulat után mindinkább lépése ket tettek a cseh-német összefogás érdeké ben. Több közös akcióra, demonstrációra került sor és mint látni fogjuk, a májusi felkelés előkészítésének további szakaszá ban is meg volt a német-cseh akcióegység. Bakunin és Frié beszélgetése a továb biakban több fontos részletkérdésre is ki terjedt.. Bakunin érdeklődött a prágai stratégiailag fontos helyek után, majd a prágai magyar katonaság elhelyezkedé séről kért felvilágosítást. Friére a Bakuninnal való találkozás nagy hatást tett, de visszaemlékezéseiben, amelyeket jóval később írt — a század nyolcvanas éveinek a végén — helytelení tette Bakunin anarchista tevékenységét. „Meggyőző szavainak nehéz volt ellenáll ni, lévén szellemileg is, testileg is igazi ti tán. aki mentes volt minden teketóriától és pretenziótól. Mind a nyugati, mind a ke leti szlávságnak pótolhatatlan vesztesége marad, hogy Szibériából való mesébe illő kiszabadulása után az 1860. évben saját népe számára nem talált ki más üdvössé get, mint élére állni az általa megalapított és terjesztett nihilizmusnak.” J. V. Fric és a cseh Straka testvérek megnyerése Bakunin tervében a csehorszá gi felkelés realizálásának fontos feltétele volt. A csehországi felkelés a cseh radiká lisok forradalmi tevékenysége nélkül üres papírterv maradt volna. Mint láttuk, már ciusban és április első felében már vi szonylag széleskörű szervezkedés indulj- meg, ami április második felében egyre fokozódott. Fric hazatérése után Strakával, Maux-szal, Kleinert-tel és Nedvidek-kel titkos bizottságot alakított, amelynek feladata az előkészületek irányítása volt a diákság körében. Az előkészületek nem csak az agitációra terjedtek ki, hanem egyrészt a fontos stratégiai pontok elfog lalásának, másrészt a legszükségesebb pénz megszerzésének feladataira is. Ez utóbbi szempontból hasznos javaslat volt a feloszlatott diáklégió megmaradt pénzé nek felhasználása. Ebből a pénzből fegy vert vásároltak, puskaport készítettek, vi déki emisszáriusok és a Drezda-Prága kö zötti küldöncök költségeit fedezték.
