Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 7-8. szám - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben (II.)
— Prága, ahol korlátlan diktátori hatalom mal forradalmi kormány is alakulna. A terv fővonalai helyesek voltak, — anarchista állásfoglalásával, amely ebben a tervben is megtalálható — az alábbiak ban külön foglalkozunk. A feladat ezek- után az volt, hogy Bakunin tervének kivi telezésére pénzt szerezzen és nem utolsó sorban mozgósítsa a tömegeket. Ami az előbbit illeti, még saját megélhetésére is szűkében állott, hogy egy ilyen hatalmas terv keresztülviteléhez szükséges pénzről ne is beszéljünk. így vetődik fel benne az a gondolat, hogy Párizsba utazzék a francia demokratákkal való kapcsolat megteremtésén túl azért, hogy Teleki Lászlóval is megismerkedjék. Párizsi út jára azonban nem került sor. Áttekintve Bakunin tervezgetéseit, meg kell vizsgálnunk tevékenységét, különös tekintettel a cseh mozgalommal való kap csolataira. Munkája elsősorban arra irá nyult, hogy megváltoztassa a németek szlávellenes állásfoglalát és előítéleteit, majd azt kérte a németektől, hogy új ál lásfoglalásukat nyilvánosan is kifejezésre juttassák. A német sajtó — és ebben sze repe volt Bakuninnak is — megváltoztatta hangját a szlávokkal kapcsolatban. Baku nin nemcsak a német, hanem a magyar - szláv viszony megjavításán is tevékenyke dett. Még 1849 januárjában Bakunin Prágába utazott, hogy megkezdje tervei keresztül vitelét. Rövid ideig tartózkodott Prágában. Bakunin prágai tartózkodása után Arnold Lipcsébe utazott, — és Bakunin összehozta Hechsamer és D’Ester német demokraták kal. E tárgyalás azonban nem volt ered ményes, mert nem lényeges kérdésekről tárgyaltak. Fontos teendőkkel foglalkozott Bakunin és Arnold személyes megbeszélése. E tárgyalás során ismertette Arnolddal a cseh forradalmi szervezkedés feladatait. Bakunin titkos szervezetek megalakítását vetette fel, amelyeket az ifjúság, a polgár ság és a parasztság körében kell konspira- tív módon megszervezni. A titkos csopor tokat — e javaslat szerint — egy központi bizottság fogná össze, mely három, illető leg öt tagból állana. Ezt a bizottságot akarta Bakunin Németországból irányítani. Ugyanilyen szervezet létrehozását Lindítot ta meg a csehországi németek pőrében, függetlenül a csehtől. Különös figyelmet szentelt a Slovanská Lipának, amely szé leskörű vidéki szervezeteinél fogva fontos feladatokat tudott megoldani. Amold, bár nem határozottan, de megígérte, hogy ja vaslatait végrehajtja és levélben tájékoz tatja őt. E feladatokat azonban nem tel jesítette. Bakuninnak azonban sikerült újabb kapcsolat találnia a cseh forradalmi mozgalom felé, Heimberger lengyel diák személyében, aki Prágába utazott és onnan rendszeresen tájékoztatta Bakunint a prá gai hangulatról. A hatóságok felfigyeltek Bakuninra és a Németországból jövő emisszáriusokra. Ezért Bakuninnak Lipcsét el kellett hagynia, március elején Drezdába ment. Csehországban pedig megszigorították az idegenek ellenőrzését. Bakim in Drezdában továbbfolytatta te vékenységét. Itt több német és lengyel forradalmárral ismerkedett meg. Többek között a lengyel Krzyzanowskival tárgyalt, aki kilátásba helyezte a lengyel emigráció segítségét. Bakunin és Krzyzanowski há rom pontban meg is egyeztek: 1. A lengyel emigráció két megbízottat küld Drezdába, ahol Bakuninnal együtt előkészítik a for radalmat, a forradalom kitörése idején pe dig részt vesznek az ossz-szláv bizottság ban, amelyben a lehetőség szerint minden szláv nemzet képviselteti magát. 2. A len gyel emigráció lengyel tiszteket bocsát a cseh felkelés rendelkezésére, támogatja azt pénzzel, továbbá meggyőzi Teleki Lász lót, hogy küldjön megbízottat Drezdába, akinek egyik feladata az lesz, hogy a fel kelés követelményeinek megfelelően fog lalkozzék a Csehországban állomásozó magyar ezredekkel, a másik, hogy fenn tartsa a kapcsolatot Teleki Lászlóval, ille tőleg Kossuthtal. A harmadik pont azon ban azonnal tárgytalanná vált: egy drezdai német-szláv bizottság felállítása, amely egybehangolja a német és szláv forradalmi készülődéseket. Szászországban ugyanis nem voltak előkészületek. A másik két pont sem valósult meg, egyedül annyi, hogy a lengyel emigráció üres kézzel, két meg bízottat küldött Drezdába. A prágai nép márciusban — mint lát tuk — egyre inkább az abszolutizmus ellen és a magyar szabadságharc mellett foglalt állást. Prágában széltében-hosszában be széltek a felkelés egy meghatározott napon való kitöréséről. Ugyanakkor Bakunin le velet kapott Heimbergertől, aki felvetette, hogy helyes lenne, ha Bakunin személyesen ellátogatna Csehországba. Bakunin hamis angol útlevéllel el is ment Prágába, ahol négy napig tartózkodott illegálisan. Vallo másaiban prágai tartózkodásáról részben csalódással, részben reménykedéssel emlé kezett meg. Egyrészt azt tapasztalta, hogy a felkelés szervezeti előkészítése meg sem indult, másrészt — és ez reménységgel töltötte el — személyesen megismerkedhe tett a prágai hangulattal. Vallomásában ki emeli a magyar katonaság és a lakosság viszonyát, a magyar ezredek jó szellemét. Bakunin a magyar ezredekben Csehország forradalmi hadseregének alapját látta. Bakunin Prágából való visszatérése után érkezett meg Drezdába Krzyzanowski és Heltman. „Nem hoztak sem pénzt, sem lengyel tiszteket, sem magyar megbízottat, csak őszinte együttérzést és üdvözletei a lengyelektől és a párizsi demokratáktól.” Bakunin mégis lépéseket tesz, hogy meg szerezze a magyar kormány segítségét. Tu domására jutott ugyanis az, hogy Teleki rendelkezik megfelelő anyagi eszközzel, csak Kossuth engedélyéhez van kötve a cseh mozgalom támogatása és Teleki már ebben az ügyben írt is Kossuthnak. Közben Bakúnin kapcsolatba kerüf br.
