Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 7-8. szám - Kovács Endre: Kollár János
az orosz nemzetben látta Kollár a nagy erő forrását. Már Jénában lelkesen foglalkozott az oroszokkal, az orosz kultúrával. Ez erő sítette meg hitét a szlávok jövőjében. Orosz kapcsolatai visszanyúlnak gyermek korába. Szülőfalujából számosán megjárták Oroszországot mint kereskedők. Kollár gyermekkorában hallott már az oroszokról. Amidőn 1799-ben Szuvofov hadserege át vonult Magyaroroszágon, Ivan Danilov ko zák kapitány egyenesén Kollárék házában szállt meg. Jénában két orosz diák tanította Kollárt az orosz nyelvre. Hamarosan olvas ta Derzsávint, Lomonoszovot; fordította őket, olvasta a régi orosz verseket, ki jegyzetelte az orosz évkönyveket és Karam zin műveit. Kollár számára a fő kérdés az volt, ho gyan védjék meg magukat a szláv néoek a német veszély ellen. Úgy látta, hogy egyesíteni kell valamennyi erőt, belsőleg kell megerősíteni e népeket, fel kell vér tezni őket a külső veszély ellen. így lett Kollár a szláv kölcsönösség öntudatos hir detője. Már Jénában hozzálátott a szláv őstörténeti források tanulmányozásához és Luden professzor egyik előadásán, midőn a német tudós a germán őstörténettel kérke dett, Kollár felemlítette, hogy a régi szlá vok sem voltak kisebbértékűek, mint a ré gi germánok. Kollár kezdeti lírája, az akkori kor di vatiának megfelelően szerelmi költészet. A jénai pap leányához íródtak első szerelmes versei, de a kollári szere1 mi költészetet va lósággal elborították a hazafias érzelmek. Amikor kiderült, hogy a szeretett lány, Mína. maga is egykori szláv család sarja, Kollárban a haza és az imádott leány irán ti szerelem eggyéforrt. Hazajövet e kettő nek akarta szentelni életét. A jénai egyetem elvégzése után a magyar fővárosba vezet az útja: megválasztják a pesti szlovák egyházközség papjának s ezu tán közel három évtizedet tölt Pesten.mint evangélikus lelkész. Az akkor már irodal mi központtá nőtt magyar fővárosban kü lönleges vonzóerőt képviselt Kollár szemé lye s otthona a következő években úgy szólván az egész szláv világ elküldi köve teit tisztelgő látogatásra a pesti szlovák paphoz, aki a 20-as évektől kezdve a szláv irodalmi törekvések középpontjában áll. A fiatal Kollár költészete kész politikai programme! tükrözött. A költő élesen fog lal állást a kór nagy erőinek harcában é« sok szállal kapcsolódott ahhoz a nagy tör ténelmi folyamathoz, amely a feudalizmus bomlásán át a kapitalizmushoz s az új társadalmi osztályhoz: a cseh és a szlovák polgársághoz, a szlovák és a cseh nép nem zetté vágásának betetőzéséhez vezetett. Ma ga a kollári szláv eszme is a gyenge polgári elemek mozgósító ereje volt; olyan ideoló gia. amely már szorosan a polgársághoz kapcsolódik és nem a szétbomló feudalizmus erőihez. Nem véletlen az, hogy a kispolgárt származású Kollár lelkesen beszél az ipar és kereskedelem fejlesztésének szükségéről. mint amelyek eredményesen szolgálhatják a művelődés terjesztését. A szlávok hiányos ságát Kollár éppen abban látja, hogy nincs fejlett nemzeti iparuk és kereskedelmük, abban, hogy — mint írja — „hiányoznak a városok és a polgári élet, mely a műve lődésnek legjobb hordozója, tenyésztője és terjesztője.” Az akkori társadalomban há rom osztályt lát: a parasztságot, a polgár ságot és nemességet. Az ő szláv patriotiz musa e három közül a polgárságot szolgálja, különösen a költő munkásságának fiatalabb időszakában, amikor Kollár még tudatosan lázított a monárchia és feudalizmus ellen. A költő mély demokratikus és hazafias érzéssel ostorozza verseiben a maradiság sötét erőit és a haza szabadságáért vívott harcra biztatja népét. Gyűlöli a zsarnoko kat szerte a világon, haraggal mond ítéletet a gyarmati népeket elnyomó hódítók felett, lángoló szavakkal szólítja fegyveres felke lésre a népeket és kész maga résztvenni a harcban. Az 1821 -ben írott versek nem kerülhették el a Széni Szövetség idejének szigorú oszt rák cenzúráját. Jungmannak, a nagy cseh nyelvtudósnak a feladata volt Kollár verse inek sajtó alá rendezése, 1820. október 28-í levelében Jungmann panaszkodik az osztrák cenzúrára, éppen Kollár verseivel kapcsolat ban. ..Azokat a nagyon szép részeket, amelyek Sláviával függnek össze, egy ideig nem lehet a cenzúra elé terjeszteni anélkül, hogy ko moly veszély ne származnék a jó ügvre — írja. — A Hazafit és még néhányat kihagy tam és eltettem jobb időkre, habár a Haza fi másolatban közkézen forog és legjobbjaink előtt ismeretes. Mindenki azt mondja, hogy legalább is most nem lehet lenyomtatni’• A kötetből kimaradt versek másolatban terjedtek a hazafiak között. E forradalmi kiáltványszerű műveknek azonban nem lehetett szélesebb visszhangjuk, hiszen a szlovák és a cseh tömegek akkor még nem voltak érettek a forradalmi fellépésre A csehszlovák! forradalmi mozgalmak törté netében azonban máig is nagyszerű doku mentumok ezek a Kollár-versek: megmutat ják, hogy a Szent Szövetség kegyetlen el nyomásának a mettemichi abszolutizmusnak a fojtó légkörében a cseheknél és a szlo vákoknál is kigyulladtak a forradalmi tüzek a radikális költők írásaiban. Kollár nevét a legszélesebb körben a Dicsőség leánya című verseskötete tette híressé. A kötet első kiadása 1824-ben Pes ten jelent mes. Kollár addig megjelent ver seinek gyűjteménye. A 600 szonettet tartal mazó könyv rövid idő alatt eljutott minden szláv nép körébe, egyike lett a legkedvel tebb versesköteteknek. A mű annak a megrázó élménynek a gyümölcse, amelyben Kollárnak Németorszáeban volt rész*1. A német burzsoázia harciassága, egy vá’rnató német támadás vészéivé és -,a szláv nepek leigázottsága megér!elfk benne a védekezés, a szláv kölcsönösség, az egymás iránti szo lidaritás gondolatát. Hata más nyitánya ennek a politikai pro- 442
