Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 7-8. szám - Beszámoló Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának munkájáról és a párt további feladatairól. Viliam Siroky elvtárs beszéde Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusán
unió következetes békepolitikája a világ minden országában megsze rezte a békeszerető emberiség újabb és újabb millióinak támogatását. Kongresszusunk tanácskozásai a szovjet kormány új, nagy erőfeszí tésének jegyében állnak, amelynek célja a nemzetközi feszültség enyhí tése és megszüntetése, valamennyi vitás kérdés békés rendezése. Ez a törekvés rendkívül erős visszhangra talált, első gyakorlati eredményei már láthatóak és éppen ez a körülmény bizonyítja, hogy a nemzetközi fejlődésben új tényezők léptek fel, amelyek kedvezőbb feltételeket te remtenek a béke fenntartásáért folytatott harcunk sikeréhez. A koreai Panmundzsonban 1953. júniús 8-án aláírták a hadifoglyok hazaszállításáról szóló megegyezést. Ezzel megoldották az utolsó vitás kérdést, amely mindeddig megakadályozta a két fél közti fegyverszüneti tárgyalások sikeres befejezését, és most már napirendre került a fegy verszüneti szerződés aláírása és a koreai háború befejezése. Természe tesen, az USA militarista körei által buzdított és támogatott Lá Szin- man-klikk még az utolsó pillanatban is megkísérli, hogy különféle pro vokációkkal meghiúsítsa a tárgyalások sikerét. Világos, hogy a tár gyalások eredményes befejezése és a megegyezések sikeres végrehaj tása attól függ, vájjon az amerikai fél következetesen teljesíti-e a már magára vállalt kötelezettségeket. A béke megőrzéséért vívott harc legbiztosabb záloga éppen a Szovjet unió békepolitikája. A szovjet külpolitika mindig azokat az alapelveket tartotta szem előtt., amelyeket Lenin és Sztálin tűztek ki. A béke fenn tartásának és megszilárdításának politikája ez, valamennyi országgal szemben a nemzetközi együttműködés és kereskedelmi kapcsolatok fej lesztésének poli tikája, azon a lenini-sztálini tételen alapuló politika, hogy a két rendszer —- a kapitalista és a szocialista — egymás mellett létezhet és békés versenyt folytathat. Ez a politika csakúgy, mint pártunk és népi demokratikus köztársa ságunk politikája, kézzelfogható tényeken alapul. Mindig a társadalmi fejlődés objektív törvényeiből indult ki és indul ki továbbra is. A tör vényszerűségeket, amelyek meghatározzák a nemzetközi helyzet háború utáni fejlődését, Sztálin elvtárs tárta fel egyrészt „A szocializmus köz gazdasági problémái a Szovjetunióban“ című nagyszerű művében, más részt pedig a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán mondott emlékezetes beszédében. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a nagy változások, amelyek a Szov jetuniónak a második világháborúban a fasizmus fölött aratott győzel me következtében álltak be, lényegesen megváltoztatták a nemzetközi helyzetet. Számos európai és ázsiai ország, amely megdöntötte a kapi talista rendszert, a Szovjetunióval együtt a béke egységes táborába tömörült. Évről évre hatalmasan gyarapodik a Szovjetunió gazdasági ereje. Az ötödik sztálini ötéves terv, amelyet a Szovjetunió Kommunista Párt jának XIX. kongresszusa hagyott jóvá, hű képet nyújt arról az óriási lendületről, amellyel a Szovjetunió folytatja a kommunizmus építését. A Szovjetunió állandó és önzetlen támogatásával gyarapodik és szilár dul a Kínai Népköztársaságnak, valamint a többi népi demokratikus országnak a gazdasági élete és ezzel karöltve védelmi képessége is. A Szovjetunió vezette béketábor országainak egyre növekvő gazdasági és politikai ereje és szilárdsága a második világháborút követő időszak egyik legfontosabb jelensége. Kifejezésre jut benne a szocialista rend szernek és ezzel a világ békeerőinek fölénye a kapitalizmus világával szemben. Sztálin elvtárs lángeszű műve: „A szocializmus közgazdasági problé mái a Szovjetunióban“ új határkövet jelent a marxista-leninista elmé 408
