Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - A párt politikai és szervezeti munkája és a párt új alapszabályzatának tervezete. Klement Gottwald elvtárs beszámolója Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján
hogy az államellenes összeesküvő központ leleplezése és ártalmatlanná tétele miért váltott ki olyan viharos és dühödt visszhangot az amerikai gengszterek és cinkosaik táborában. Ez annál is érthetőbb, mert nem ez volt az első eset, amikor Csehszlo vákiában az amerikaiak kezéből kiverték az ütőkártyát. Mi is történt 1948 februárja előtt? Az amerikai imperialisták akkoriban elsősorban a nyílt reakciós blokkra támaszkodtak, amely legálisan terpeszkedett el a Nem zeti Front akkori kormányában és amelyet a háttérből Benes irányított. Ennek a nyíltan reakciós blokknak a segítségével a nyugati imperialisták, Amerikával az élükön, alkalmas pillanatban reakciós államifordulatot akar tak előidézni, Csehszlovákiát elszakítani a béke és szocializmus táborától, Csehszlovákiát imperialista uralom alá hajtani és az országban felújítani a kapitalizmust. Az amerikai imperialisták azt hitték, hogy 1948 februárjában bekövet kezett az alkalmas pillanat. Ötödik hadoszlopuknak, Benessel az élén, parancsot adtak a nyílt fellépésre. Az ötödik hadoszlop akcióba lépett ugyan, reakciós államcsínyt kísérelt meg, de a csehszlovák nép, Csehszlo vákia Kommunista Pártjának vezetésével néhány nap alatt tönkreverte őket. Csehszlovákia népe nagyon is jól tudta, hová akarják taszítani a re akciós urak és külföldi gazdáik: vissza a kapitalista igába, vissza Mün chenhez, visszaszerzett állami függetlenségének elvesztéséhez, vissza a nemzeti rabságba. A hazai és külföldi reakciós uraságok akkoriban túlságosan is felfedték kártyáikat. Nem csoda tehát, hogy az amerikai ötödik hadoszlop akkori fellépése megsemmisítő vereséggel végződött'. (Viharos taps.) Amint tudjátok, 1948 győztes februárja után közülünk senki sem kép zelte, hoey harcunk az amerikai ötödik hadoszlop ellen ezzel véget ért. Mindnyájan tudtuk, hogy a reakciót februárban legyőztük ugyan, de még nem semmisítettük meg. Előreláttuk, hogy az amerikaiak mozgósítani fogják ügynökeik további tartalékait és segítségükkel hazánkban még jobban fokozzák és kiélezik majd felforgató tevékenységüket. A többi népi demokratikus ország példáján okulva azzal is számoltunk, hogy az amerikai imperialisták működésbe léptetik a kommunista pártba beépített ügynökségüket is. Akkor persze még nem tudtuk és nem is tudhattuk, hogy'- kikből tevődik össze az az amerikai felforgató ügynökség a kommu nista párt kebelében és milyen is ennek az ügynökségnek a hatóköre. Ennek ellenére aránylag kevéssel február után nekiláttunk, hogy ki irtsuk ezt a kígyófészket, amelyet az ellenség saját házunkba csempészett be. Már 1949-ben letartóztatták az árulás első fontosabb részvevőit. Ezzel kezünkbe került az árulás első láncszeme, amelyet követve egyre tovább és egyre magasabbra jutottunk, míg végre a kör bezárult. Kiderült, hogy kiterjedt államellenes összeesküvéssel állunk szemben. Kiderült, hogy az összeesküvést a kommunista párton belül szervezték meg. Kiderült, hogy az államellenes összeesküvést összeesküvő központ irányítja, amelynek élén Csehszlovákia Kommunista Pátrjának volt főtitkára, Rudolf Szlán- szky állt. Kiderült, hogy ez az államellenes összeesküvő központ az ame rikai imperialisták irányítása alatt valamennyi imperialista kémszervezet szolgálatában áll. Kiderült, hogy ennek az összeesküvő központnak a végső céljai ugyanazok, mint amelyeket 1948 februárjában követtek a reakciós puccsisták. De kiderült az is, hogy az államellenes összeesküvő központ árulása és aknamunkája annál veszélyesebb, mivel a kommunista párton belül hajtották végre olyan emberek, akik magas és felelős funkciókat töltöttek be, olyan amberek, akiket azelőtt elvtársaknak tekintettünk. Közismert tény, hogy az álcázott ellenség mindig veszélyesebb, mint a nyílt ellenség.