Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 6. szám - Egri Viktor: Volga-Don / Szemle
három fontos problémát oldott meg: a köz lekedés problémáját azzal, hogy a Szovjet unió európai részének öt tengerét köti össze; hatalmas területek öntözésének, vízzel való ellátásának kérdését és végül az energiater melés problémáját. Évszázadok óta foglalkoztatta a szovjet tu dósokat és mérnököket a Volga és Don egye sítésének gondolata, de csak a szovjet vízi építészek találtak minden problémára meg oldást. 152 millió köbméter földet kellett megmozgatniuk, mintegy 3 millió köbméter betont lerakniuk. A film mutatja a lépege tő földkotrót, amely egymaga tízezer embert szabadít meg az izmot emyesztő kubikolás- tól, mutatia a cementkeverő gyárakat, ame lyek ontják a betont. Ebből a gyártott beton ból egy háromezer kilométer hosszú, egy méter széles és egy méter magas falat le hetne felépíteni. És mutatja a film, hogyan jut vízhez a tűző naptól kiszikkasztott sztyep pe, és az egykor aszályos föld mint válik termékennyé, gyapotot, gyümölcsöt ontó pa radicsomi táijá. Mesterséges medrében szé lesen hömpölyög az egyesült Volga és Don vize, viszi hátán délnek, Rosztov felé a karé- liai erdők fáját és küldi a dél olaját, szenét és gabonáját északnak, Archangelszk felé. A szovjet emberek értelme és szíve újabb hőstettet vitt véghez, a béke hősi tettét: fo lyamok vizét egyesítette, új tengert alko tott és az aszályos sztyeppén kerteket vará zsol. A szovjet ember értelme és keze nem a háborún fárad, hanem új életet, bőségesebb kenyeret és boldogságot teremt. A filmen néhány rövid pillanatra felvillan Vaszilij Barabanovnak. a Cimijanszki-tenger építőiének alakia. Erről a pompás szovjet- emberről mintázta Azsájev „Távol Moszkvá tól“ című regényének felejthetetten hősét, Batmanov mérnököt. Barabanovot a csator naépítők neves alakiai veszik körül és mö göttük ott vannak a névtelen tízezrek, erő teljes, sudár, déleegiárású fiatalok, s naptól barnára cserzett arcú öregek, akiknek sze mében ifjú tűz ég. Igen, ezekkel az emberek kel, az életnek ezekkel az úitípusú hőseivel valóra lehet váltani mindazt, amiről a sztyeppe pásztora csak álmodott. Meg lehet teremteni azt a boldogságot, amely az em beri munka vegsö értelme és célia. Amikor a film befejező részében fe1 cseng Csajkovszkij Győzelmi szimfóniája, ez a mu zsika valóban a szövi et ember győze’mét hirdeti, akinek munkáiéból, alkotó kezde ményezéseiből erőt és biztatást kell meríte nünk harcainkhoz. Egri Viktor
