Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - Gál László: A szövetkezeti falu
A szövetkezeti falu írta Gál László 1. Általános kép a faluról Sürün szemerkélő, aprószemü őszi eső áztatja a kis vasúti megállóhelyet: Aba- falát. Tenyérnyi váróterem, hozzáragaszt va a szűk szolgálati helyiséghez. Az egész váróterem annyira kicsiny, hogy a do hányzást tiltó táblát is valószínűleg a hellyel való takarékosság szempontjából akasztották kívülre. A baj csak az, hogy emiatt a tájékozatlan idegen könnyen fél reértheti a figyelmeztetést, azt gondolva, hogy a titalom az állomás egész területé re vonatkozik. Az alacsony épület tetejére felerősítve jókora tábla hirdeti a falu ne vét, amelyhez az állomás tartozik. Abafala hazánk déli részén, a Sajó ter mékeny völgyében fekszk. A folyó fűz fákkal és helyenként ritkás bokrokkal szegélyezett medre nem messze kanyarog a falu legszélső házától, a nemrégiben épült dohányszárító modern épületétől, A falut jóltermő, feketeföldü síkság ve szi körül, amely csak az északi olda lon csap át enyhe emelkedésbe. A mész- köhegyek, amelyek a Sajó felső folyásá nak völgyét feledhetetlenné teszik az utas előtt, csak jóval feljebb, Csoltó körül kezdődnek. A falu a tornaijai járáshoz tartozik. Abban a járásban fekszik, ahol az idei aratás után úgyszólván egyik napról a másikra alakultak meg az új EFSz-ek, ahol pedig már azelőtt is voltak, ott az új tagok tömeges belépésével hatalmasan megerősödtek, Ebben a ..földindulásban“ nem kis részük volt az abafalai dolgozó parasztoknak, amint azt később látni fog juk. A falu határát képező földek nagy ré sze acélos búzát termő, jómmőségű, agya gos fö’d. Éppen ezért a fötermék, mint általában Szlovákia déli vidékén a kalászo sok voltak. Termeltek ezenkívül kukoricát, krumplit és cukorrépát. Kertészettel csak kis mértékben foglalkoztak, főleg a Sajó mellett elterülő fö’deken, ahol szárazság idején könnyebb volt az öntözés. Az itteni gazdák a hármas vetésforgó szerint mű velték földjeiket. A hektáronkénti átla gos terméshozam búzából a szövetkezet megalakulása előtt 20 mázsa volt. Kaszálásra alkalmas rét egy tal- palatny' sincs a falu határában. A szövet kezet megalakulása előtt legelőnek is csak mintegy 21 hektárt használhattak. Az óta rendbe hoztak egy 19 hektár terjedel mű "olddarabot, úgyhogy, most már 40 hektáron legeltethetnek. Mint általában az országút mentén fek vő falvakon, itt is az országút alkotja a falu főutcáját. Abafalán más utcáról nem is beszé’hetünk, amnnyiben * a falu nak ez az egyetlen utcája, kivéve azt a kis sarkot, amely néhány házával a templom- épület másik oldalán helyezkedik el a te mető alatt. A vasút csillogó sínpárja ke resztben szeli át az utat, egy kisebb és egy nagyobb részre osztva ezzel a falut. Az országút két oldalán vannak felépítve a házak. Nagyobb épületet az új dohány szárítón, a régi urasági kastélyon, a temp lomon és a vendéglőn kívül nem igen lát ni. Legnagyobbrészt falusi viszonylatban közepes nagyságú, vályogból épített há zakat találunk. Az urasági kastéllyal szem ben lévő oldalon egy tágas, üres telek mellett hosszan húzódik egy akolszerü, alacsony épület, sok ajtóval és igen ki csiny ablakokkal ellátva. Az uradalom volt cselédjeinek régi lakásai. Csaknem minden ház előtt deszkából kezűit, jókarban tartott «terítési van. Azon belül, a fő épülettel szemben ki sebb épület, úgynevezett nyári konyha látható, amelyben tavasztól egészen az ősz beálltá'g tanyázni szokott a család. Az udvarokon rengeteg baromfi látható, az utat szegélyező árok vizében pedig egész liba és kacsa-rajok lubickolnak. Két uradalom volt a faluban. A Fodor és a Farkas „méltóságos uraké". Fodor „méltóságos úr" a Magyar Nemzeti Párt képviselője és dühös szervezője volt. A 'asiszta megszállás éveiben meglehetősen gyűlölt nevet szerzett magának. Birtoka most a szövetkezet tulajdona. Kastélyá ban vannak most a szövetkezet és a helyi nemzeti bizottság irodahelyiségei. Volt cselédjei legnagyobb részben ma a szövet kezet tevékeny tagjai. Simon József, Körtvélyesi Pál, Körtvélyes' István, akik már megtalá’ták boldogulásukat a szö vetkezetben, sokat tudnának beszélni arról az időről, amikor m'nt cselédek ki voltak téve az uraság kényekedvének. Az urasági földek mellett az egyház nak is volt tizenöt hektár szántóföldje a határban, amelyet régebben cselédek és béresek müveitek. Ma ez a föld is a szö vetkezeté. 2. „Jó kulák“ a szövetkezetben Földbirtok nagysága szerint egy kulák van a faluban. A húsz hektárral rendelke ző Molnár Viktor. Ma ő is a szövetkezet tagja. A szövetkezet vezetősége bizalmat lan vele szemben és már több ízben kizá rását javasolta, de a szövetkezeti tagok egy része egészen érthetetlenül állást fog lalt mellette. Hogy ennek a he’ytelen ál láspontnak az okát megértsük, bővebben meg kell ismerkednünk ennek az egész életén át gyűjtögető, szerző embernek az életével. Molnár Viktor alacsony, kis házacská ban lakik. Ezzel ‘ellentétben gazdasági
