Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 6. szám - Králik György: A fajelmélet az imperializmus ideológiája
úton való közös utazását, tizenegy államban pedig a négerek és fehérek autóbuszon való közös utazását. Egyes államokban, mint pél dául Missouri, Észak-Karolina és Texas államokban a négerek nem vehetik igénybe a könyvtárakat, néhány államban nem tar tózkodhatnak a négerek nyilvános helyeken. Floridában és Észak-Karolinában például a négerek nem használhatják ugyanazokat a tankönyveket, amelyeket a fehérek. Tenessee államban tanító csak fehér lehet. Több, mint harminc . államban megtiltották a fehér és fekete emberek közötti házasságkötést. Geor gia államban négernek tekinthetnek minden kit, akinek bármilyen vonása is afrikai ere detre vall. Ez a törvény igen rugalmas, mert négernek tekinthetik a Wall Street szolgála tában álló georgiai politikai bossok (főnö kök) minden ellenségét. Miben rejlik az ilyen törvények kiadásá nak oka? Jelenleg 16 millió néger él Ameri kában, azaz a lakosság egy tizedrésze. Dé len egy fehér fizetése átlagosan 2.3-szerte nagyobb, nr'nt a néger fizetése. A néger ta nítók aránylag 2—2 és félszerte kevesebb fizetést kapnak, mint a fehérek. A négerek csak néger negyedekben élhetnek, ami e né- gyedek túlnépesedését és e negyedek lakbé rének tetszés szerinti emelési lehetőségét vonja maga után. A rossz szociális viszonyok következtében évente aránylag 2.3-szerte több néger anya hal meg szüléskor, mint fe hér anya. Egy néger élete aránylag tíz évvel rövidebb, mint egy fehérember élete. Ezek tehát a négerek üldöztetésének gazdasági okai és következményei. Tizenhatmillió dol gozó korlátlan kizsákmányolásának lehető sége okozza a fajelmélet terjesztését. Azon ban nemcsak a fajelmélet terjesztését. Jól ismert a lincs-bíróság, amely lényegében és formájában tulajdonképpen egy négernek alaptalan indokok alapján történő meggyü- kolása egy banda által. A lincs-bíróság fel adata a négerek megfélemlítése. 1945 szep temberétől 1947 májusáig több mint 50 né gert lincseltek meg, emellett a rendőrség egy esetben sem folytatott vizsgálatot. Máig sem létezik törvény a lineselés ellen, ellen kezőleg, hírhedt, jogilag hallatlan gyilkos ságot követtek el az 1948—49-es években hat trentoni és hét martisvillei polgáron, be nem bizonyított adatok alapján. A fajelmélet nemcsak a négerek ellen irá nyul. Áz USA-ban ma már csak 400.000 in dián él az amerikai szárazföld valamikori ős lakóiból. Az USA faji politikája az indiáno kat is rendszeresen irtja. Hisz a Navajó- törzs 60.000 tagja 25.000 embert befogadó rezervációs területen él, ahol nincs kórház és a dolgozó navajó heti keresete egynegyed dollár, ami az emberi létfenntartás lehető ségének minimuma alatt van. Ha tehát az amerikai faj politikát, amely nek szegélye a soviniszta nacionalizmus, ösz- szehasonhtiuk az összes fajokhoz és törzsek hez tartozó népek együttműködésének a ^rnrgt.uivóban folytatott politikájával, ahol például a tadzsik-nép. amelynek a cári ön kényuralom idején saját irodalmi nyelve sem volt, ma már háromezer nép- és középiskolá val, 40 szakiskolával és egyetemmel rendel kezik, 71 újságot és 6 folyóiratot ad ki sa ját nyelvén, vagy ahol a kirgizeknek azelőtt sohasem volt saját írásuk, de ma már saját íróik, saját könyveik vannak, meglátjuk, milyen más az emberről, az embernek em berrel való együttélése új módjáról vallott új nézet a szocialista rendszerben. Ezt a nézetet, amint láttuk, az ország gazdasági rendszere, a termelési viszonyok társadalmi szervezete szabja meg. A fajelmélet veszede^ét Sztálin elvtárs lep1 ez te le legjobban, amikor a Pravda leve lezőjének adott nyilatkozatában Churchill fultoni beszédére válaszolva kijelentette, hogy „Hitler úgy kezdte a háború szítását, hogy fajelméletet hirdetett, azt állítva, hogy csak a német nyelvet beszélő népek képez nek teljes értékű nemzetet. Churchill úr is fajelmélettel kezdi a háború szítását, amidőn azt állítja, hogy csak az angol nyelven be szélő népek képeznek teljesértékű nemzetet, amely az egész világ sorsáról való döntésre van hivatva. A német fajelmélet arra a kö vetkeztetésre vezette Hitlert és cinkosait, hogy a németeknek, mint egyedül teljesértékű nemzetnek, uralkodniok kell más nemzetek fölött. Az angol fajelmélet Churchill urat és társait arra a következtetésre készteti, hogy az angol nyelvet beszélő népeknek mint egyedüli teljesértékűeknek kell uralkodniok a világ többi nemzetei fölött.“ Sztálin elvtárs így világosan leleplezte a fajelméletek szolgai feladatát, ami „orszá gaik“ széles tömegei elbutításának és az új háború előkészítésének egyik legtökéletesebb és legfontosabb eszköze. Gercen, a nagy orosz forradalmi demokra ta már a XIX. század felében kijelentette, hogy nincs olyan történelembe lépő nemzet, amelyet állati csordának tekinthetnének és olyan nemzet sincs, amely érdemes lenne ar ra. hogy a kiválasztottak tömegének nevez zék. Ezt a haladó hagvatékot a szovjet állam minden nemzettel folytatott békés együtt működésének politikájába iktatta, midőn minden népet- tiszteletben tart számbeli nagyságára és gazdagságára való tekintet nélkül. Államunk kül- és belpolitikájának ez a haladó örökség a tartalma. A fajelmé letnek mint burzsoa ideológiának nálunk nincs helye és mint ilyen ellen teljes kö vetkezetességgel küzdenünk kell, mivel tár sadalmi, Gazdasági rendszerünkre nézve e2 reakciós ideológia és semilyen irányban sem mozdítja elő előrejutásunkat. A fajgyűlölet nek ezért nincs helye nálunk. Az embereket helyesen a munkájuk szerint értékeljük, me lyet a társadalom érdekében végeztek, nem- pedig aszerint, hogy melyik fajhoz vagy nemzethez tartoznak.
