Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 6. szám - Králik György: A fajelmélet az imperializmus ideológiája
megakadályozására tett intézkedések egész sorát, közös tanításuk, házasságkötésük, kö zös utazásuk stb. megtiltását jelentette. En nek az elméletnek gazdasági és politikai gyö kerei abban rejlettek, hogy gyakorlatilag le hetetlenné tették a fekete és fehér munká sok megegyezését és közös harcát és ezzel mentegették a négerek és más. szerintük ala- csonyabbrendű fajok munkabérének mini mumra csökkentését. A háború kitörése után, midőn a harctere ken kellett vérezni és meghalni, bölcsen megfeledkeztek a négerek és a fehérek köz ti különbségekről és mondhatjuk, hogy a polgári jogokért a német fasizmus ellen ví vott küzdelemben sok négervér keverödött össze a fehérek vérével különböző harcte reken. Mindjárt a második világháború befejezése után azonban Hans Kohn, ismert amerikai faielméleti „tudós“ és kozmopolita „A nacio nalizmus eszméje“ című 1946-ban megjelent könyvében a földgolyó népeinek többségéről azt álh't ia. hogy ezek „égy színhez sem tar tozó és alacsonyabb rendű“ népek, amelyek nek nincs „külön életútjuk“ és e népekkel szemben „rendkívül magasabbrendű népek állanak, akik arra vannak hivatva, hogy a gyakorlatban megvalósítsák fölérendeltségü ket e népek fölött. Nem kell hozzátennünk, hogy „a rendkívül magasabbrendű“ népek alatt Kohn az Amerikai Egyesült Államok uralkodó rétegét értette. Ma az USA-bán minden lehető módon fo lyik a fajelmélet népszerűsítése. Mozi, szín ház, rádió és a tömegekre gyakorolt ideoló gia befolyása minden lehető módszerét a faj- elmélet szolgálatába állították. Különféle fasisztabarát egyesületek, a hírhedt Ku- Klux-Klan, az Amerikai Légió, a Kolumbus Lovagok ma nyíltan lincselnek, gyilkolnak, nyomorékká teszik és kifosztják Amerika szí nesbőrű lakosságát. A tudományos fórumokról is hirdetik e fajelméleteket és azon a tényen, hogy az em bernek ember elleni g/űlöletét hirdetik, mit sem változtat az, hogy az ismert burzsoa nagyságoktól, orvosi, élettani és társadalom- tudományi tekintélyektől megjelent köny vekben hirdetett elméletek „tudományos“ müvek és értekezések köntösét öltik maguk ra E burzsoa tekintélyek, ellenére, ha köze lebbről betekintünk a dologba, nem kerüli el figyelmünket, hogy a fajelmélet a XVIII. század vége óta lényegében semilyen ha'a- dást nem tett, amikor egy Van Awey nevű doktor azt állította, hogv ha a néger művelt ségre tesz szert, ez agyában az egyensúlv- központ zavarát vonja maga után. Ez az ál lítás mmden tudományos alapot nélkülöz, hazug, nyilvánvalóan bizonyos célt követ és az állítólag magasabbrendű faj fölényéről szóló hihetet’en meséken alapszik. Bogardus, az USA jelenkori hírhedt szo ciológusa azt állítja, hogy egyes fajok „szü letett hiányosságokkal“ bírnak, amelyek . nem telies értékűekké“ teszik őket. Más faielméleti szakemberek, Warner és Sroll azt bizonyítgatják, hogy például a négerek és mongolok egyáltalában nem asszimilálódhat nak és ezért az amerikai faj tisztaságára nézve veszedelmet fognak jelenteni. Ezeket a „tudományos“ nézeteket Bilbo szenátor, a haladás ismert ellensége politi kailag feldolgozta, midőn 1947-ben kijelen tette, hogy „az USÁ fehér lakosságának a négerekkel való keveredése veszélyezteti a fehér fajt és a civilizációt“ és ezért nem sza bad, hogy ugyanazokat a jogokat adják a né gereknek (egyenjogúság), mint a fehérek nek. „A fekete és a fehér faj szociális egyenlősége és a faii elkülönültség felszámo lása sohasem fért össze népünk eszményé vel“ — jelentette ki. Ugvanez a sötét alak és kannibál a faji kérdés megoldására igen egyszerű módszert javasol: telepítsék az egész néger lakossá got Afrikába, ahol —- amint csufondárosan biztosította őket — az afrikai sivatagokban és hegyekben alkalmas feltételeket tagnak fejődésükre. íme. miiven tanítványokat ne veltek fel Rosenberg és az ~-totlan emberek többi imperialista gyilkosai. Tehát, amint látjuk, egész életrajzköteteket írhatnánk a fajelmélet amerikai hirdetőiről és mindegyiküknél ugvanazt észlelhetnénk- a népek és az úgynevezett alaesonvabbrendű fajok meghódítását, a figyelemnek az osz tályharctól való eltérítését, a színes- és fehér bőrű dolgozók közös harcának megakadályo zását — olyan eszközt, amely ma már sem mi érvvel alá nem támasztott faji ösztönö ket és fajgyűlöletet kelt fel a széles tömegek ben. V. Wogt világosan bizonyítja ezt a „Meg menekülés útia“ című 1948-ban Amerikában kiadott könyvében, amelyben el akarja hitet ni velünk, hogy a széles tömegek éhsége és nyomora nem magában a kapitalista társa dalom jellegében rejlik, hanem hogy a föld golyó „túlnépesedésének“ következménye. Wogt javasolja, hogy a földgolyó túlnépese- dettségét és ezáltal a nyomort úgy szüntes sék meg, hogy háború következtében csök kenjen az alacsonyabbrendű fajokhoz tarto zó lakosság száma. A fajelmélet az imperializmus ideológiája, amely az emberek természettől eredő egyen lőtlenségéről szóló tanítást véve alapul, az zal igyekszik mentegetni a tőke agresszióját és terjeszkedését, hogy kihirdeti a magasabb rendű fajoknak az alacsonyabbrendű fajok „szervezésére“, azaz kizsákmányolására való jogát, azzal, hogy a gyarmati rabszolgaság ba dönti országukat, vagy pedig az újkori tőkés rabszolgaság minden formájával, ala csonyabb bérrel, rosszabb életfeltételek kel, a polgári jogoktól va?ó megfosztással stb. kizsákmányolja eme „alacsonyabbrendű fajok“ tagjait. Amerikában azonban a fajelméletek nem maradnak csak papíron. A fehéreknek a fe ketéktől való elkülönítését ma már az álla mok egész sorában törvénvbe iktatták. Hu szonhét államban betiltották a négerek és fehérek közös oktatását. Tizennégy állam ban megtiltották a nége-ek és fehérek vas-
