Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 6. szám - Králik György: A fajelmélet az imperializmus ideológiája
A fajeiméletek atyjának általában gróf Gobineau francia arisztokratát tartják, aki „Eszmecsere az emberi fajok egyenlőtlensé géről" című 1855-ben megje’ent könyvében ama nézetének adott kifejezést, hogy a faj az emberi fejlődés lényeges tényezője. A sö tétség eme hirdetője az emberi társadalom fejlődésének történetét úgy igyekezett „tu dományosan" bebizonyítani, hogy az emberi ség alacsonyabb és magasabbrendű fajokra oszlik, emellett a természettől fogva az a feladat hárul a magasabb faiokra, hogy meg hódítsák és civilizálják az a^csonyabbrendü fajokat. Gobineau szerint tehát a fajok küz delme és nem a termelő erők fejlődése az emberi társadalom fejlődésének egyedüli fő tényezője. Gobineau „művét" Houston Chamberlain, elnémetesedett angol folytatta, aki „A XX. század alapjai" című 1899-ben megjelent könyvében, „tovább fejlesztette" Gobineau elméletét az irányban, hogy egyedül az észa ki (nordisch) faj a teljesértékű faj és éppen ezért a németek, mivelhogy a magasabbren dű északi fajhoz tartoznak, világuralomra vannak hivatva. Ez az elmélet, melyet 1901- ben Woltmann, a fai elmélet egyik német hirdetője, vo’t szociáldemokrata oly érte lemben átdolgozott, hogy ennek az ária faj nak joga van más fajokhoz tartozó, sokmil liós nemzetek meghódítására és rabságba- döntésére, a hitleri „übermensch-elméletnek" és gaz, véres politikájának alapjává vált. Ez az e'mélet indokolta meg a hitleristáknak más nemzetek üldözésére és kiirtására szőtt durva és alias terveit. Gobineau, Chamberlain és Woltmann aljas faie’mélete a második világháború előtt és után a Wall Street agressziós politikája iga- zo’ásának alánjává vált. Az amerikai fajelmélet ugyanis igen tarka múlttal bír. Már a XIX. század végén ezzel kellett mentegetniük az indiánok ellen, a Mexikó és Spanyolország ellen folytatott háborút. Azt is meg kellett „magyarázniok", miért foglal ják el az amerikaiak a Havai, Kuba és Fü- löp-szigeteket és mily jogon döntik a meg hódított bennszülötteket a modem rabszol gaság és embertelen kizsákmányolás jár mába. Beveridge szenátor, politikus kijelenti, hogy „isten nemcsak azért teremtette az angolszászokat, hogv egymás között szervez kedjenek, hanem, hogy szervezettséget vi gyenek oda is, ahol ez nincs". A történelem világosan megmutatja, mily drágán fizettek a bennszülött népek ezért a szervezettségért, amelyet a „magasabbrendű fai" vitt közéjük. Már Engels világosan leleplezte a szociális darwinizmus tanítását, mint olyan elméletet, amely a különféle szenátorok, a Wall Street szócsöveinek politikai-gazdasági ambícióit mentegeti. Engels „A természet dialektikája" című művében rámutatott a szociális darwi nizmus tanításának szemmel láthatóan min den tudományos alapot nélkülöző jellegére. Az emberek ugyanis éppen abban külön böznek az állatoktól és egyáltalában abban A képen látható négert Pineapple (Alabama állam, USA) helység fűrésztelepén megkötöz ték, majd megverték. tértek el az állatoktól, hogy termelni képe sek Ugyanis míg az állatok, még a legmaga sabb fejlődési formájukban is, állandóan csak azt fogyasztják, amit mindeíi közreműködé sük nélkül a természet nyújt nekik, az em ber már a legalacsonyabb fejlődési fokán is termel. Az emberiség éppen annak következ teben, hogy termel, a társadalom fejlődésé rek bizonyos fokán minél jobban meghódít ja a természetet, annál inkább osztályokra és nem fajokra oszlik. Az állatfajok küzdel me az embereknél osztályharccá változott, amely az emberi társadalom fejlődésének fő ereje. Éppen az osztályharc, Amerika tőkés osztályának terjeszkedési érdeke volt az oka annak, hogv hatalmukba vették a csen- decóceáni szigeteket, nem pedig „az angol - amerikai faj felsőbbrendűsége, az amerikaiak élettanilag magasabb értéke, vagy az angol- amerikaiak korlátlan hatalmi lehetőségei", ahogy ezt Burges. Fiske, Gosmer és a fajel mélet más hirdetői igyekeztek elhitetni. A második világháború után, amikor szo katlan méretekben megnőtt a szovjet állam tekintélye, midőn a világ gazdaságilag és "'■'ütikailag két táborra, a béke. a haladás az emberszeretet táborára és a reakció, az embergyűlölő elméletek és a háború tábo rára^ szakadt, a fajelmélet az amerikai ural kodó klikk általános küzdelmének tartozéká vá vált a Szövietunió és a népi demokrati kus országok ellen. Osborne, a kolumbiai egyetem tanára már a második világháború előtt hirdette, hogy a politika és az állam mozgatóereje csak a fai, amit az amerikai politikusok arra hasz náltak fel, hogy faitisztaságot és „faji euge- nikát" kezdtek hirdetni, ami a gyakorlatban a fehérek és a színesbőrűek kapcsolatának
