Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 6. szám - Vietor Márton: A Masaryk legenda
leverését 1920 végén Masaryk kezdeményez te és irányította. Ezzel az ellenforradalmi támadásával biztosította a burzsoázia osztály uralmát és megerősítette a kapitalizmus alap jait az első köztársaságban. Masaryk a CsKP ellen A dolgozó nép természetesen nem tudhat ta. hogy mi játszódott le a kulisszák mö gött, de-az 1919—1920. év szomoiú tapasz talatai elegendőek voltak ahhoz, hogy a Masarykba vetett bizalma megrendüljön. „Mi történt Masarykkal, hogy annyira meg változott?“ — kérdezték a munkások. A kom munisták megadták a választ. Zdenek Ne jed Ív elvtárs 1922-ben közzétett hosszabb tanulmányában bátran megmondotta véle ményét. Nem volt könnyű dolog abban az időben szembeszállni az államelnökkel, 3e Nejedly elvtárs semmitől sem riadt vissza és felvilágosította a munkásokat. Masaryk nem változott, — írta — olyan, amilven a háború előtt volt, de az idők vál toztak. és az Októberi Forradalommal válto zott a nemzetközi munkásmozgalom helyzete is. A háború előtt a munkásság hitt Masa- rvk szavainak és az általa hirdetett refor- nrzmusnak. Az Októberi Forradalom azon ban megcáfolta a reformizmust és megdönt- hetetlenül igazolta Marxot. Lenint, Sztálint, az osztályharcot, a szocialista forradalmat, tehát mindazt, amit Masaryk elvetett. A munkásság ezért végérvényesen szakított a múlttal, szakított Masaryk világával. Tehát nem Masaryk változott, hanem a forradalmi munkásosztály a marxizmus-leninizmus ta nításával felvértezve, felismerte az igazi Masarykot. Ezek után a kommunisták által vezetett dolgozó tömegek már tisztán látták, hogy Masarvk az ellenség, a burzsoázia táborában áll. Nem tudták azonban azt. hogy a bur zsoázia Masarykot szolgálataiért gazdagon jutalmazza'. Az okmánytár erre a kérdésre is fényt vetett és feltárta a hatalmas titkos bankszámlák, a kétmilliós Capri-i útiköltség, a többmilliós családi ajándékok, a bankárok által pénzelt „rendelkezési alap“ hátterét. (Okmánytár 18—33—35—53. sz. okmány.) Az „Üj maffia“ élén Masaryk a „demokrácia és humanizmus“ palástiával fedezte a pénzoligarchia, az ipar mágnások és nagybirtokosok kíméletlen uralmát. A banktőke vezéreivel volt állandó kapcsolatban. A Zsivno-bank hírhedt elnöke, dr Pre’ss volt az első tanácsadója. Minden nagyobbszabású politikai akciót, minden fon tosabb kérdést vele tárgyalt meg. Az ok mánytár nagyszámú bizonyítékot szolgáltat arról, hogv az államelnök politikáját nem a Hradzsinból irányította, hanem Preiss vidéki kastélyából, ahol a burzsoázia kiválasztott vezérei, gazdag lakomázás keretében közöl ték vele a számukra fontos teendők irány vonalát. (Okmánytár 31—75. szám.) fi megbeszéléseken alakult ki Masaryk kezdeményezésére az „Űi maffiának“ neve zett titkos társaság, amely mintegy illegá lis „államtanács“ formájában Masarykkal az élen kormányozta az országot és irányította a polgári és szociál-fasiszta pártok képviselői nek, valamint a kormánynak működését. Az „Új maffia“ tagjai között találjuk első he lyen dr. Preissot, mellette Rasint, a pénztőke megbízottját, Husákot, a hadiipar exponen sét, Hartmant, a nagyiparost, valamint az agrár, klerikális, nemzeti demokrata és „szo cialista“ pártok képviselői közül Svehlát, Cernyt, Malypetrt, Srámekot, Englist, Stribr- nyt, Klofácsot, Stranszkvt, Beehynet és Hamplt, akik a nyilvánosság előtt ádáz ellen feleknek mutatkoztak, de Preiss disznótoros vacsoráin Masarvk irányításával a legna gyobb egyetértésben határoztak a nép- és nemzetellenes politikájuk minden kérdésé ben. (Okmánytár 21 -es szám.) Az „Új maffia“ nevében Preiss, Englis és Benes gondoskodott arról, hogy a „kommu nista mozgalom letörésére“ (okmánytár 57-es szám) elegendő pénz álljon Masaryk rendel kezésére. Az antibolsevista propaganda ke retén belül Masaryk pénzelte többek között a jabloneci szociáldemokrata szervezet német kommunisták elleni akcióját (okmánytár 42- es szám), pénzelte a szociáldemokrata párt 1928. évi sztrájktörő tevékenységét (okmány tár 69-es szám), 1930-ban Benessel együtt félmillió koronával szanálta a szociáldemo krata sajtót (okmánytár 79. sz.), stb. A cseh burzsoázia érdekeinek megfe’e’ően a cseh nemzetből uralkodó nemzetet alakított és így a cseh burzsoázia elnyomása alá ke rültek nemcsak a magyar, ukrán és német kisebbségek, de a szlovák nép is. Masaryk a fasizálódág éveiben. A nagy gazdaság5 válság idején a fasizá- lódó burzsoázia úgy vélte, hogy a változott viszonyok mellett új, keményebbkezű, jobb oldali emberre lesz szükség. Lassan elkészí tette Masaryk távozását, de nem maradt adósa és bőkezűen jutalmazta szolgálataiéit. 1930-ban, nyolcvanadik születésnapja a’ka1- mából, a legnagyobb munkanélküliség és munkásnyomor ideién a kapitalistáktól öt venmillió koronát kapott készpénzben szü’e- tésnapi ajándék címén. Az ajándék átvétele után „nagylelkűen“ kijelentette, hogy állam- elnöki fizetésének leszállítását kéri. Ezzel a gesztussal akart hatni a közalkalmazottak ra, akik felháborodással fogadták a fizetések leszállítására vonatkozó törvényjavaslatot. (Okmánytár 73. sz.) Masaryk államelnöki tevékenységének utolsó éveiben személyének autoritásával tá mogatta és fedezte a legreakciósabb cseh nagytőkések és a fasiszta Henlein, Hl inka, Ti- szo, Szüllő kialakuló egységfrontját. 1933 bán a Reuter-ügynökség levelezőjének hiva talos intervjút adott, melynek során kijelen tette, hogy „a fasizmusban is megta’á'hatc a demokrácia csírája“ (okmánytár 85. sz.) és 1935 februárjában — Preiss információjára hi- vatKozva — annak a véleményének adott ki fejezést, hogy a Henlein által megindítót! fasiszta mozgalom, a köztársaság szempont jából nem veszélyes (Okmánytár 89. sz )
