Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 6. szám - Vietor Márton: A Masaryk legenda
állítjuk a most felderített tényekkel, akkor ezt a képet kapjuk: 1917 márciusában Orosz országban a légiók megbízottjainak mondot ta: „Én nerrTvagyok kommunista és nem hi szem, hogy demokratizmus volna benne. El lenkezőleg, a fejlődés eé'ja mindenütt az egyenlőtlenség, de ez nem azt jelenti, hogy az egyenlőtlenség igazság nélkül létezhetne,“ Ez még csak előkészítő propaganda volt. 1917 novemberében már azt mondotta a katonák nak, akik haza akartak jutni, hogy Oroszor szágnak szüksége van rájuk és hogy „ittma radunk addig, amíg meg nem győződünk ar ról, hogy Oroszországnak a mi segítségünkbe már nincs szükségé és azt felhasználni nem tudja.“ A katonák nagyrésze hitt neki, mert az orosz polgárháború viharában semlegessé get ígért a légióknak; hittek neki, miután őszintén megmondotta, hogy nem. kommunis ta és feltételezték, hogy őszintesége többi ki jelentésére és ígéreteire is kiterjed. A ka tonák időközben magukba szívták a forrada lom eszméit, mert a forrada’mi tények az üres szavaknál erősebbek voltak. Ezért hoz ta Masarvk nyilvánosságra Plechanovhoz intézett említett levelét és 1918. január 17-én Kievben már újabb ígéretet tett: „A csehszlovák nemzet a huszita-táborita e’öd^k pé’dája szerint a szociális berendezések át ható változását fogja végrehajtani.“ De — mint mondotta — ez a forradalmi változás nem Oroszországban fog megtörténni, hanem „majd otthon.“ A katonák körében a radiká lis ígéretek ellenére a bolsevista eszmék egyre jobban terjedtek. A csapatok a Vörös Hadsereg példáján okulva, el akarták távo lítani a tiszteket és minden tekintetben de mokratizálni akarták a hadsereget. Masarvk erre ismét közbelépett. 1913. január 30-án ezt mondotta a katonáknak: „A demokrat zá- lás ebből a szempontból is létrejön maid, de ehhez sok időre van szükség. Ezért nem sze retném, ha túlsók újdonságot vezetnénk be. A mi helyzetünk más, mint a bolsevikoké. mós kérdése-nk és más feladataink vannak! Mindezen fe’adatokat otthon fogjuk megol dani, maid ha saját államunk lesz. Csak né- hánv hónapig maradunk itt és e rövid idő alatt akarjuk megoldani mindazt, amit a bol sevikek csinálnak és amellett nem tudjuk, be tudjuk-e mindezt fejezni.“ így beszélt Masaryk a katonákhoz, diplo matikusan, vigyázva, nehogy antibolsevista meggyőződése kifejezésre jusson. Az ameri kai kormányhoz intézett memorandumában viszont 1918. augusztus 28-án (okmánytár 6-os szám) az amerikai imperialisták na- gvobbarányú és erélyesebb intervencióiét sürgette a szovjet hatalom ellen. Titkos hely zetjelentésében a szövetségesek hatásosabb beavatkozásának „szükségességét“ indokolta és többek között azt írta, hogy „az orosz nemzet nem létezik, mert dezorganizáíódott,“ hogy a bolsevizmus nem tud rendet terem teni és a bolsevikok „csak azért tartják ma gukat, mert az ellenfeleik gyengék és tehe tetlenek.“ Szerinte a „rendet“ csak a cseh- sz’ovák légiók a szövetséges alakulatokkal együtt biztosíthatják. Erre kellett tehát neki a légió és ez volt az a cél, melyet a katonák előtt elhallgatott. Ellenforradalmi tevékenységének legször nyűbb részleteiről azonban csak most sze rezhettünk tudomást: 1924-ben a moszkvai népbírőság ítélkezett B. Szavinkov fehérgár dista terrorista felett, aki a tárgyalás folya- mány beismerte, hogy 1918 tavaszán 200 ezer rubelt kapott Masaryktól Lenin meg gyilkolásának és más terrorcselekményeknek megszervezésére. Szavinkov terrorakciója raj ta kívül álló okokból nem sikerű11. A moszk vai „Pravda“ annak idején jelentést hozott a tárgyalásról és közölte az ítélet indokolását A jelentést Masaryk elnöki irodája 1924-ben hivatalosan cáfolta azzal, hoev Masarvk csak egyszer és csak véletlenül ta1 ál kozott Szavin- kovval és neki közvetlenül pénzt nem adott. Az okmánytár 3/1—VII. számú okiratai vi szont kétségkívül igazolják nemcsak azt a tényt, hogy Masarvk az említett célra az em lített összeget valóban kiutalta Szavinkov- nak, hanem azt is, hogy ezzel és más több terroristával állandó összeköttetésben állott 1918 márciusától 1922 márciusáig és ebben az időben a terroristákat anvaeilag is támo gatta. Ez a valóság. A most felfedett tények megvilágítanak sok olyan körülményt, me lyek eddig titokban voltak. Leleplezik Masa rvk népellenes tevékenységét 1918 előtt és után. Masaryk államelnöki tevékenysége A nyugati imperializmus szolgálatában Masaryk a Csehszlovák Köztársaságot a nyugati imperialistákkal kötött szerződések re alapozta; és miután Amerika és Anglia az európai politikától egyidőre visszavonul tak, praktikusan Franciaországnak rendelte alá magát. A francia nagytőke és diplomácia utasításai neki parancsnak számítottak A francia ipari és banktőke Masarvk hozzájá- r másával legnagyobb ipari vállalatainkat magához ragadta és a francia diplomácia szolgálatában ő vézette a „kis ántánt“-nak nevezett szovjetellenes védőgát megteremté sére irányuló tárgyalásokat. Francia táborno kok vezették a hadsereget és nyugalmazott francia miniszterek és diplomaták. Masarvk utasítására, munka nélkül busás tiszteletdí jakat és tantiemeket zsebeltek be a csehszlo vák iparvállalatok pénztáraiból. (Okmánytár 50-es szám.) Masaryk államelnök! minőségében hivata losan is szembefordult a Szovjetunióval. 1918-ig titokban tartott tevékenységét most már nyíltan folytatta. 1919-ben, amikor á győzedelmes Vörös Hadsereg szétverte Kol- csak hordáit, a nyugati imperialisták az Oroszországban visszatartott cseh légiókat akarták felhasználni az ellenforradalom tá mogatására. Masaryk ezzel egyetértett és tárgyalásokba bocsátkozott Churchillel, hogv a légiókat fondorlatos úton megtéveszthessék. A légionisták ugyanis nem akartak harcotoi a szovjetek eben. Ezért Masarvk, Churchill és Benes úgy állapodtak meg, hogy elhallgat ják támadási céljaikat és a csapatokat a „ha zatérés“ ürügye alatt fogják harcba vetni a
