Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 6. szám - Vietor Márton: A Masaryk legenda
tevékenységének főbb szakaszait. A forrás- kutatás még nem fejeződött be. Bizonyos, hogy még sok olyan okmány kerül fel színre, mely majd még jobban megvilágítja életének eddig feltáratlan részleteit, — fő leg államelnöki tevékenységének idejét, — és csak a teljes okmányszerű bizonyítékok alapján lehet majd életének minden egyes szakaszát tudományos tárgyilagossággal új ból kiértékelni. De már az eddig rendelke zésre álló anyag is elegendő ahhoz, hogy Masaryk tevékenységének egyes szakaszai val a dolgozók széles tömegei megismerked jenek és Masarykot olyannak ismerjék meg, amilyen valóban volt. Az első világháború előtti időket alaposan és részletesen feldol gozta Zdenek Ne^ed’y akadéhrkus, „Masa ryk” című hatalmas munkájáb°n és több tanulmányában. Zdenek Nejedlý és Václav Kopecky elvtársak 1950-ben megje^nt ta nulmányai megvilágítják T. G. Masaryk háborús és háború utáni működésének főbb mozzanatait. Az első köztársaságban meg jelent okmánygyűjtemények is hasznos for rásként szolgá’nak. Az ez év áprilisában megjelent legújabb okmánytár (Dokumenty o protil idővé a protinárodní politice T. G. Masaryka, — Okmányok T. G. Masaryk népeílenes és nemzetellenes politikájáról 1 hiteles okiratokkal mutatja be államelnöki tevékenységének főbb eseményeit. T. G. Masaryk tevékenysége három fő szakaszra osztható: 1. A Nagy Októberi Forradalom előtti időre. 2. Az Októberi Forradalomtól a Cseh szlovák Köztársaság megalakulásáig terjedő időszakba. 3. Államelnöki tevékenységének idejére. Masaryk az Októberi Forradalom előtt. Masaryk világnézete és politikai programmja. A háború előtti időkből Masarykra úgy volt szokás emlékezni, mint a haladószelle mű tudósra és egyetemi tanárra, a huma nista gondolkodóra, az igazság harcosára, a klerikalizmus ellenségére, m;nt a munkásmoz- galom pártfogójára, a haladás és demokrácia képviselőjére. Ez a kép közéleti szereplé séből alakult ki, mellyel a rnult század nyolcvanas éveitől kezdve a világháború kitöréséig a cseh politikai és kulturális életre tevékeny befolyást gyakorolt. Abban az időben a cseh társadalmi életet a prágai kispolgár császárhű szolga’elkűsé- ge, a cseh nemesség konzervatív álláspont ja, az erősödő cseh burzsoázia jelszavas naciona1 izmusa és sovinizmusa bénította. Masaryk Bécsben és Németországban végez te tanulmányait az akkor gyors ütemben fejlődő kapitalizmus környezetében és on nan .Amerikába utazott, ahol magábaszivta az akkor még liberáb's kapitalista váúalko- zással iáró individualizmust. Nem csoda hogy Masarykot nyugati nevelésével, a cseh nemzeti életben idegen elemnek érez ték és amikor egyre élesebben bírálta a kispolgári maradiságot és harcolt a szabad gondolkodásért, a tudomány szabadságáért, harcolt a reakció, a babona és az antisze mitizmus ellen, a rövidlátó kispolgárok a nemzeti ügy ellenségének nyilvánították. A klerikális reakció elleni álláspontja pél dául a hitoktatók és a modern tanítás el lenségeinek tettleges gyűlöletét váltotta ki. Nem vitás, hogy „Masaryknak ez a tevé kenysége a cseh nemzet haladószellemü nevelése szempontjából nagyjelentőségű volt” — írja V. Kopecky elvtárs. T. G. Masaryk hatása kiterjedt a prágai szlovák egyetemi hallgatókra is, akik — ugyanúgy, ahogy Masaryk cseh tanítványai az akkori időkben ha1 adószellemű irodalmi egységek be tömörültek. Ezekből a szellemi közpon tokból különféle emberek kerültek ki; egyrészt B. Smerál, S. K. Neuman és V. Srobár másrészt az imperializmus legvadabb képviselői, Rasin, Preiss, Hodzsa és mások. T. G. Masaryk neve népszerűvé vált a monkás've között ’s „akkor m=g mroőpn különösebb ok nélkül, de mert mint osztály a kispolgárságra visszataszító hatást gya korolt, Mas°rvk harcát csak szívesen fogad hatta és a közös ellenség elleni szövetségest látott benne.” — írja Nejedly akadémikus. M?g Masaryk gyakorlati tevékenységének határozottan pozitív eredményei voltak, ta nításának tartalmát nézve ezt már megálla pítani nem lehet. Nyilvánvaló, hogv Masa ik csak a kapitalizmus ideológiáját ter jesztette, éspedig a német filozófia helyett az általa modernebbnek tartott angol és francia filozófiát propagálta. Ugyanakkor saiát filozófiai nézetei nem voltak; maga is bevallotta, hogy különféle nézetekből szedte össze azt, amire szüksége volt. Ennek ered ményeként , pozitivista” álláspontja azt jelentette, hogy ugyanakkor, amikor mint tudós a jelenségek tudományos vizsgálatát követelte — azt vallotta hogy a valóság fe’ismerhetetlen. tehát egyben tagadta a tudományos felismerés lehetőségét. Ezen következetlen polgári álláspontja és mély idealista meggyőződése folytán, nagy mű veltsége ellenére, a társadalmi jelenségeket gyakran vallási szempontból magyarázta és lűtt az Istenben és annak emberi alak jában, sőt idősebb korában hitt a babonában, mel^ ellen fiatal éveiben oly hévvel har colt. Az említett új okmánytár 50. számú közelménye szerint például Masaryk horosz kópot csináltatott magának, hogy „a csilla gok állásából” tudja meg. vájjon az 1927-es év, melyben újból sor került az elnökvá lasztásra, szerencsés lesz-e számára vagy sem. Megdöbbentő az első pillanatban, hogy a „nagy gondolkodó és filozófus” sötét asztrológusoktól akarta megtudni hogy melyik nap lenne a legmegfelelőbb a vá lasztás szempontjából és hogy milyen tár sadalmi és pénzügyi sikerei lesznek 1927-ben és így tovább. Ha azonban beletekintünk a „Harc a vallásért” című 1904-ben írt mű vébe, ahol többek között azt írta. hogv „A modern vallás, mely a szükséges és időszerű gazdasági és szociális reformokat nem ellenzi... kell, hogy a szegények
