Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 5. szám - Varga János: A vallásos világézet és az egyház a kapitalista kizsákmányolás szolgálatában
A vallásos világnézet és az egyház a kapitalista kizsákmányolás szolgálatában Országunkban a proletár'átus diktatú rája szi’árd alapokon nyugszik azért, mért a termelőeszközök társadalmi tula jdon - bavételével megfosztották az eddig ural kodó osztályt, a kapitalistákat a hata lom gyakorlásának legfőbb előfeltételétől, a tökétől. A gazdasági alap megteremté sén kívül a szocializmus építésének meg gyorsítása érdekében szükség van arra, hogy végrehajtsuk kultúrforradahmmkat, népünk ideológiai nevelésének hatalmas munkáját is. Üj, tudományos, szocialis ta ideolőg'át ke1! belepalántá’nunk a dol gozó tömegek minél szélsőbb körébe, olyan ideológiát, ame’y szolgálja a gaz dasági alap további hatalmas fejlődését. Hogy a dolgozók százezreiből kivá’ó szak munkásokat nevelhessünk, emelnünk kell dolgozóink általános műveltségét és poli tikai látókörüket szélesítenünk kell, gon doskodnunk kell a munkához való új vi szonyuk kifejlődésérő1, ami m'nd a szocia lista erkölcs hatalmas győzelmét jelenti. Mindezeket a cé'kitüzéseket akkor tudjuk megvalósítani, ha szilárdan a tudományos szocializmus elméletére támaszkodunk, melynek lelke a dalektikug materializmus. Dolgozó népünket ki kell vonnunk az ideaVzmus befolyása alól és meg kell is mertetni vele a történelmi materializmust, megtanítani az élet reális szemlé1 etére, a társadalom törvényszerű fejlődésének ismeretére. Ezzel elérjük, hogy sohasem fognak elszakadni a valóságból és a je’en- régek létezését nem teszik függővé egy fe'sőbb isten’ hatalomtól, hanem felismer ve az objektív gazdasági, vagy természe ti törvényeket, az osztá’y harcban és a természet elleni harcban a maguk, a dol gozó nép szo’gáiatába tudják állítani azokat. A materia’ista elmélettel szemben áll az idealizmus e’mé'ete, me’y a társadal mi és természeti jelenségeket az Isten akaratára való hivatkozással magyaráz za ebből magyaráz osztályelnyomást, éh séget, háborút és természeti katasztró fákat. Exmek az idealista elméletnek az alapját a val’ásos világnézet képez', me lyet m'ndig úgy tartott a kapitalizmus készenlétben, mint egy ópium injekciót, melynek használata hivatva volt a töme gek akaratát megbénítani és kiszolgáltat ni őket az osztálye’nyomás, a kizsákmá nyolás kénye-kedvére. „A vallás óoium a népnek“, — mondotta Lenin elvtárs, de nemcsak óp'um, hanem a rabszo’gaság ídeo’őgiája is, mert hirdetése azt a célt szo’gá'ja, hogy a dolgozó tömegeket a tőke és a természet rabszolgájává tegye. Nézzük meg, hogy minden földi szenve désért mit ígér a vallásos világnézet? ígéri a mennyország! élet szépségeit. „A türöké és a szenvedőké a mennyeknek országa“ — mondják a nép felé, de ugyan akkor ennek az elméletnek képviselői, kü lönösen a magasrangú egyházi mé'tóságok azok, akik egyáltalában nem igyeksze nek ezt az elvet betartani, mert amikor Isten nevében türe’emre szólítják a dol gozó tömegeket, ők Isten nevében szövet keznek a kapitalisták legsötétebb elemei vel és maguk is kapitalistákká vá’nak a hatalmas fö’dbirtokok és ipari részvények tulajdona révén. Ma az Istentől eredő hatalommal fe1- ruházott királyságok és kapitalista osztá lyok uralma megdőlt a föld nagy részén. Pekingtől Prágáig a Szovjetunó vezeté sével a népi demokráciák egész sorában a munkásosztály vette kezébe a hatalmat és megsemmisítette a töke és a kizsák mányolás rendszerét. A kommunizmust épí'iö Szovjetunió világító példája ott áll ma az egész világ dolgozó népe előtt, bebizonyítva, hogy jobban és szebben le het élni a kapitalisták nélkül. A sztálini természetáta1 aki tás hatalmas terve siva tagokat tesz termőföldekké, megcáfolva ezzel az idealista elméletet, mely mindent egy misztikus felső hatalom létezésével kapcsol egybe. Mindezek ma már tények és bizonyíté kai annak, hogy az ember, aki megszaba dult az idealista burzsoa ideológia befo lyásától, ura lesz sorsának és a termé szet törvényéinek. A tények ismertetésével be kell hatolnunk a legszélesebb tömegek gonöo’kodásába, hogy gondolkodásra, az igazság megkeresésére serkentsük őket. Felületes szemlé'ődő előtt úgy tűnik fel, mintha az idealizmus és a materia lizmus küzdelme, melynek célja eldönte ni azt, hogy hogyan vszonyul az ember környezetéhez, tehát a természethez és a társada’omhoz, ta^n teljesen fölösleges. Mert szerinte a tudomány képtelen eldön teni ezt az a'apvető kérdést, hogy a vi lág anyagi vagy szellemi. Ez persze nem igaz. A materialista tudomány és a tör ténelmi tények halmaza igazolja, hogy ennek a kérdésnek eldöntése lényegében már megtörtént a materializmus javá ra. A dialektikus és történelmi materia lizmus világszem’é'ete világosan bebizo nyította hogy a világ az anyag á lan dó morgá-a és fejlődése következtében jött létre. A természet és az állatvilág évez redes fejlődésének megfigyelése azt iga zolja, hogy minden, ami körülöttünk van, állandó fejlődésben, mozgásban van egy alacsonyabb foktó1 egy magasabb fok fe lé. Az ember maga is ennek a fejlődésnek írta Varga János
