Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 5. szám - Lőrincz Gyula: Klement Gottwald harca a kommunista párt bolsevizálásáért
liárdokat loptak az államtól. Ez az Önök igazságossága. Néhány koronás adóhátra lék miatt végrehajtót uszítanak kispa- rasztra és kisiparosra, de ugyanazon tör vények alapján százmilliókat írnak le a gyárosok és nagybirtokosok adójából. . Miilitarlzální akarják az egész nemzetet. Be akarják vezetni az ifjúság előzetes katonai kiképzését és fiainkat tisztjeik, kapitalista tisztjeik kommandó ja alá akarják helyezni, pénzeszsákjaik vé delmére, a kizsákmányolok védelmére, (Közbekiáltások: „És mi van a Szovjet unióban ? “) A Szovj etunióban a proletárok a kapitalistákra tanulnak lőni, Önökre! Ott az Önök számára ácsolják az akasz tófákat, Önök ellen, a kapitalisták ellen készülnek a tankok, — ez itt a különb ség!“ Fel kellett idézni ezeket a szavakat, mert ez a parlamenti csata, ez a bátor és rettenthetetlen kiállás rajzolja meg Gott- wad eÍvtárs hős alakját és egyben a bol- sevizált párt erejét, harcias kiállását Gott wald elvtárs személyén át. Ez a parlamen ti csata megmutatta azt is, hogy a „szél csend“, ahogy Sztálin elvtárs gúnyosan jellemezte a csehszlovákiai helyzetet, csak akkor szélcsend, ha a kommunisták pártja passzív és a szélcsendből zajos orkán, vi har lesz akkor, ha a kommunisták pártja bolsevik aktivitásba megy át, ha a kom munisták pártja az opportunizmus helyett bátran felveszi a harcot az ellenséggel szemben. Ez a harc megkezdődött és ahogy Gott- wald elvtárs beszédének befejező részében mondta: „E mindennapos harcok során a dolgozó nép ráeszmél arra, hogy az Önök rezsim- jével le kell és le lehet számolni: fegyve res fe’keléssel, társadalmi forradalommal, proletárdiktatúrával. Hogy a proletárok kisajátíthassák a bankokat, a gyárakat, a lánckereskedőket! Hogy a földmunkások és a kisparasztok k sajátíthassák a nagybirtokosokat, hogy ebben az országban az elnyomott nemze tek lerázhassák elnyomóikat. Majd el megy a kedvük a nevetéstől! Mi ezt a harcunkat folytatni fogjuk, tekintet nélkül az áldozatokra, céltudato san, szívósan mindaddig, amíg az Önök uralmát el nem seperjük.“ Bekövetkezett! A harc szívósan és cél tudatosan folyt mindaddig, amíg a kapi talisták uralmát el nem sepertük. S ennek a harcnak az élén mindenkor Klem ént Gottwald állt. A párt és Gottwald elvtárs vezette a harcot a kapitalizmus ellen a gazdasági válság, a munkanélküliség ide- "5e alatt. A párt vezette a harcot a na gyobb darab kenyérért, munkáért, a dol gozók hazájáért. A párt és Gottwald elv- társ volt az, aki idejében felhívta a figyel, met a fasizmus veszedelmére, a Csehszlo vákia függet'enségét veszélyeztető előké születekre, mikor saját kapitalistáink az imperialista háborús urakkal paktálgat- tak, tárgyaltak hazánk feldarabolásáról, az újabb és újabb engedményekről, az im perialista háborús uszítók, a szovjetelle nes Berlin-Rőma-Tokiő tengely, de külö nösen a német fasizmus javára. Gottwald 1937. november 30-án a kép- viseiő'házban mondott beszédében az 1938- as sorsdöntő év előtt figyelmeztet nem csak a közelgő veszélyre, de felidézi a múltat is: „Voltak idők, amikor Csehszlovákiában csak a kommunisták kiáltottak riadót és figyelmeztettek arra, hogy ott a távolban, Abesszíniában, Spanyolországban és Kíná ban olyan dolgokról van szó, amelyek ránk, Csehszlovákiára is vonatkoznak. Ak_ kor sokan nem hittek, vagy nem akartak hinni nekünk, vagy úgy tettek, minha nem hinnének. Ma valahogy máskép áll a dolog. Ma már sckan rájöttek arra, hogy a fasiszta támadónak szabad kezet adni Abesszíniában, Spanyolországban és Kíná ban annyit jelent, mint valósággal felaján lani neki, hogy rabló szemcséjét másutt is kipróbálja, többek között Csehszlová kiában is. És valóban, a polgári demokra ta államoknak és kormányaiknak bűnös engedékenysége a fasiszta rablók iránt már meghozza gyümölcsét Csehszlovákiát illetőleg is.“ Gottwald elvtárs a kapitalista Cseh szlovákia utolsó évének megkezdése előtt világosan látta, hogy a burzsoázia müve, a hazaárulás gyümölcse megérik, hogy a burzsoa Csehszlovákia sorsa lényegében befejeződött. Ennek ellenére a Csehszlovák Kommunista Párt Gottwald elvtárs veze- sésével megkísérli a lehetet'ént. Mozgó sítja Csehszlovákia dolgozó népét, a kül ső ellenség és a belső hazaárudók ellen. A párt hősies harca a hazáért, az ország függetlenségéért megkezdődik abban a tu datban, hogy áz utolsó pillanatig, az or szág földarabolásáig, a megszállásig helyt kell állni, menteni keld a menthetőt, fel kell készülni, ha más kiút nem marad, a megszállás alatti ellenállásra, az ország feltámasztására. Csehszlovákiát mindenki elárulta, kivé ve az egyetlen hűséges barátot, a Szovjet uniót, a Szovjetunió népét és a csehszlo vákiai dolgozókat, akik a sorsdöntő pil lanatokban is jelentkeznek Csehszlovákia függetlenségének megvédésére, a haza megmentésére. A párt, Gottwald elvtárs, ellenállásra szólítja fel Csehszlovákia népét, Csehszlo vákia népe ekkor már tudja, hogy senki, senki másra nem hallgathat, csak arra a pártra, csak arra az emberre, aki a sors döntő pillanatokban riadót fújt, figyel meztetett és helyesen figyelmeztetett a haza függetlenségének veszélyére. Gottwa’d elvtárs nem adja fel a har cot. Moszkvából szervezi, irányítja tovább az ellenállási mozgalmat. Apró részlete kig ismeri az ellenség minden mozzanatát és lépését, aggódva figyeli a nemzetet, Csehszlovákia dolgozó népének szenvedé seit, küzdelmét, 1941. október 1-én a