Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 4. szám - Jankovich Imre: Nemzeti kifejezési forma az építészetben
Kós Károly: Porta a Vlegyásza alján. (A székely népi építészet hatása). Lechner Ödön: A „Kék templom“ Pozsony ban. Kotera: Részlet a prostejovi „Nemzeti Ház“- ból. találhatók meg. Az egész épület zárt tö megű megjelenése, a lunettás párkány, a szgTafitto hazai díszítőelemeivel, végül a különleges oszlopocskákkal és párkányok kal tagolt oromfal, mely az épületnek éles sziluettet kölcsönöz, mind olyan ele mék, melyeik főleg a cseh építészetben jelentkeznek. Különösen a zárt tömeg és az éles sziluett jellemző a cseh építészet minden szakára, úgy a népi, mint a monumentális építésre. Wlichl is sokat merít ezektől az ele mekből, de azokat finom érzékkel, alkotó módon használja fel. Ez különösen sike rül neki a prágai Smetana-múzeum ese tében, amellyel organikusan egészítette ki a prágai óváros képét. Wichlnek sok kővetője akadt, azonban a legtöbb esetben mechanikusan használ ták fel a kész formákat, ezekkel teleag gatták a cseh kisvárosok takarékpénztá rait, minek következményeképpen vul- garizálódott Wichl egész munkássága. A népi építészet kincseinek feltárása elsősorban Szlovákia egyik legnagyobb építészének, Dusán Jurícovicnak az érde me. Néprajzi kiállításokon, irodalmi mun kákban ismertette és propagálta a szlo vák és az egyes morva-vidékek népi épí tészetét, de bőségesen felhasználta ezt saját tervezőmunkájában is. Ezek a népi elemek például Duhacsovice fürdőnek köl csönöznek egységes képet. Jurkovic eb ben az esetben fesrtöi módon kombinál kü lönböző építkezési anyagokat, fát és követ, ahogy azt a népi példákból tanulta. Jur- kovic költői tehetsége, amely különös ér zékkel bír az ornamentika és a vidám színek iránt, főleg fa-építészetében nyil vánul meg. Megjegyezhetjük, hogy a mai cseh építészetben jelentkezik az első komolyabb igyekezet Wichl eszméinek továbbfejlesztésére. A magyar építészetben pedig először Wigand Ede figyelme fordul a népi for mavilág felé. Főleg kisebb lakóházak tervezésénél használta fel a székely népművészet tér alakításait, anyagkombinációit és szerke zeteit. A népi építőművészet szellemét ő már mélyebben átérezte. Ugyan ennék az építészetnek a felhasz nálásával jelentős sikereket ért el egy fiatalokból álló építész-csoport Kós Ká roly vezetésével. Kós feldolgozta Kalota szeg művészetét és épületei számára in nen merített gazdag anyagot. Ez főleg az állatkert épületeinek tervezésénél si került. A változatos formák, a gazdag színezés megfeleltek az állatikért egzóti- kus hangulatának. Ez a siker Kós Ká roly és fialta! társai nevét hamar ismert té tette. Egymásután kapták a megbíza tásokat budapesti iskolák, bérházak ter vezéseire. Ezeket az épületeket a fa bő séges felhasználása, a gazdag színkom pozíció jellemzi. Az első világháború megszakította mind a magyar, hiind a. ?seh és szlovák építészet fejlődését. A háború után pe dig mind a két ország mind jobban a nemzetközi nagytőke befolyása alá ka rült. Ennek következtében a művészet ben is a kozmopolita nézet válik uralko dóvá, amely megakadályoz minden nem zeti törekvést. Ha van is még némi fa lukutatás az építészetben, ezt nagyrészt csak divatként, »úri -passzióként« űzik. Ha akadtak is, akik lelkiismeretesen és szakszerűen foglalkoztak ezzel a kérdés sel, ezek is elsősorban a funkcionalista épí tész szemével nézték a népi formákat és bennük csak a célszerűséget keresték. Még így is több volt a teoretikus kutató munka, mint a népi építés praktikus fel használása. Ebben az időben elszaporod tak ugyan a parasztkunyhók mintájára épített weekend-házak, a nádfedeles boro zók, ezt az igyekezetét azonban inkább a népi formák, a szegénység kigúnyolásá nak nevezhetjük, mint a népi építészet alkotó módon való felhasználásának. A múltban a nemzeti stüus keresése nem érhetett el nagyobb sikereket. Az akkori társadalmi rendnek nem volt ér deke a nemzeti kifejezési forma megszü letése. Az egyes haladószellemü építé szek minden komolyabb társadalmi támo gatás nélkül dolgoztak. Munkájuk bár mily lelkiismeretes és komoly volt, egy magában nem teremthetett új stílust. Igyekezetük azonban nem volt hiába való. Sikereik megmutatják az utat, ame lyen tovább indulnunk lehetséges, tévedé seik pedig megóvnak sok fölösleges kí sérletezéstől.
