Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - Sas Andor: A XIX. kongresszus irányító szava az írókhoz
esülte és becsüli a párt a művészeti ér tékeket, de nem mint öncélt, nem mint merő szórakoztatást vagy hangulatkeltés eszközét, hanem mint a szocializmus épí tésének fontos tényezőjét, előmozdítóját. Az építést az ember végzi, azonban az osztályelnyomás alól fölszabadult, újtípu sú ember s ennek tevékenységét gyorsít ja, lendületbe hozza az irodalmi alkotá sok, tehát a versek, a regények és a szín padi müvek magukkal ragadó ereje. Ilyen értelemben terjesztette ki figyel mét a XIX. kongresszus az irodalomra. Veres Péter, a nagy magyar író azt írta a kongresszussal kapcsolatban, hogy an nak tárgyalásain nem csak a politika és a gazdasági élet, hanem a kultúra dol gait is annyira ismerő kormányzat szó lalt meg, hogy hozzá hasonló nemcsak a történelemben, hanem a gondolkodni tudó emberek képzeletében sem fordult elő. A kongresszus fölmérte a Szovjet unió munkáját nemzetközi vonatkozásban, a világ-politika frontján éppúgy, mint a belső építésben, az ipar, a földművelés és a forgalom területén az 1939-ben meg tartott XVIII. kongresszus óta, valamint ugyanúgy megvonta a kulturális, a ne velésügyi, tudományos és az irodalmi al kotásók mérlegét is. A mérleg megvonása bennünket is érint. A számvetés az eddigi teljesítmé nyekkel azért történt, hogy annak alap ján a további feladatok teljes körülte kintéssel tisztázódjanak. E feladatoknak világraszóló jelentőségük van. Végrehaj tásukban a népi demokrat'kus Csehszlovák Köztársaság., a,mint Sztálini elvtárs kon gresszusi beszédében említette, a Szovjet unió oldalán fölsorakozó új rohambrigá- dcik egyikeként vesz részt. Amidőn Sztálin elvtárs korszakalkotó legújabb müvében megemlíti, hogy a külföldi elvtársak tudni akarják, hogyan rázták le a Szovjetunió népei a kapitaliz mus jármát és hogyan alakították át or száguk gazdasagát kizsákmányolást nem ismerő szocialista gazdasággá, mindez ránt nem kíváncsiságból érdeklődnek, .hanem azért, hogy a Szovjetuniótól ta nuljanak s a szovjet nép tapasztalatait saját országuk javára felhasználják és ér tékesítsék. Sztálin elvtárs ezt a gondo latot a Szovjetunióban készülő és kiadan dó közgazdaságtani tankönyvvel kapcso latban hangoztatja elsősorban, de szovjet tapasztalatokon való okulás kivárása és lehetősége az emberi tevékenység és mun ka Valamennyi szakaszéra vonatkozik. A szovjet példa praktikus segítő jellege és a jövő félé világító fárosz-zvoltia a/z iroda, lom munkaterületen is érvényesül. Ismételten hangsúlyozták a kongresszu sion, hogy az eszimei és művészi teikünitot-i ben magarrendü irodalom virágzásának fe tétele az általános művelődési színvo nal emelkedésének biztosítása széleskörű, jól megszervezett és a leghatékonyabb módszerekkel dolgozó oktatás útján. Ezt a tanulságét kell elsősorban magukévá tenniök köztársaságunk magyar dolgo zóinak. A tanköteles korban lévő és a felnőtt iskolázandókat marxista-lenínis- ta eszmeiségü általános és szakszerű ne velésben kell részesíteni és különlege sen gondozni kell a rátermettségükkel ki emelkedő fiatal írók fejlődését. Nem utánpótlásról van jelenleg szó, ha nem a szocialista szabadságban te vékenykedő első írónemzedék talpraállífá sáról, amely majd — Ady Entíire szavával Ölve — későbbi virágzó nemzedék boldog ősének, érezheti magát s emléke mint ilyen marad meg a haladó hagyományokat fönntartó szocialista utókor emlékezeté ben. Sztálin elvtárs kongresszusi beszé dében a Szovjetunió Kommunista Párt ja harcának hármas célját említi: 1. a népek ragyogó jövöéért, 2. a háború el len, 3. a béke megőrzéséért folytatott küzdelmet. A kommunista testvérpártok képviselői a kongresszuson kijelentették, hogy e magas és emberhez legméltóbb cé lokért bizalommal támogatják a párt harcát. Az irodalomnak nincs és nem le het méltóbb feladata, mint a valóság áb rázolásának tollal végzett művészi mun káját a Szovjetunió Kommunista Pártja irányításával a boldog nemzeti otthono kat építő proletárhazafiság és az em beriség békéjét védő proletámemzetkö- ziség szolgálatába állítani. A csehsz’ovákiai magyar irodalom fel adatai c > kibontakozásának perspektívái is azoknak a tanításoknak világánál de ríthet ok fel, amelyek a XIX. kongresz- szuson elhangzott felszólalásokban a Szov jetunió és a népi demokráciák íróinak irányítására szolgálnak. E tanítások a marxista világnézet lenini és • sztálini al kotó továbbfejlesztéséhez kapcsolódnak. A kommunizmusba vezető átmenet korának gazdasági és po’itekai jelenségeit épp olyan éleslátással elemzik, mint a társa dalmi alap által feltételezett szépirodalmi termelést és életszemléletet. E tanítások azonban nem maradnak meg csupán az elemzésnél, hanem az újstílusú alkotó munka új teendőit is kijelölik. A cseh szlovákiai magyar do’gozók tevékenysé ge az irodalom területén nemrég indult meg s a munka tervszerű végzéséhez szükséges öntudatosodást és önkritikát a XIX. kongresszus irodalmi vonatkozású nyilatkozatainak tanulmányozása hatha tósan és a legjobbkor támogatja. Mit jelent a csehszlovákiai magyar iro dalom munkaterületén a szocialista rea- l'zmus módszere, a kulturális örökség, a magas eszmeiség, a pártszerüség, a forra dalmi romantika s a nemzeti forma és» a szocialista tartalom szoros kapcsolata? Az első követelmény, hogy az irodalom Csehszlovákiában a magyar lakosság új életét tükröztesse. Az írók forduljanak al kotó érdeklődésükkel a szocialista építés ben kiemelkedő módon résztvevő magyar dolgozók felé, ábrázolják a szocialista va lóságot, a munkásosztály harcait, a föld műves szövetkezetekben tevékeny, élenjá
