Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 4. szám - Egri Viktor: Maxim Gorkij a béke és a szocializmus nagy harcosa
Gorkij a szocialista realizmus és a proletár humanizmus nagy mestere. Gorkij művének olvasása örömtelibbé teszi a szovjet dolgozók életét. Az „Anya“ filmváltozata V. I. Pudovkin rendezésében. valamennyi kapitalizmusa közt a legellen- szenveseb.be t és legembertetenebbet hallat lan éleslátásával ízeikre szedi. Olyan talá ló és igaz ez a mü, mintha ma írta vol na a dollár, a sárga ördög mai urairól, a Wall Street tözsdéseiröl, az olaj, vasút és acálkirályofcról', az ágyú és pestisbomjba gyártókról, akik önzö profitjuk érdekében tömeges vérengzésektől sem riadnak visz- sza, nyíltan háborúra uszítanak és az egész világot lángba borítanák. De Gorkij az amerikai kapitalista rend szer jellemzése közben már annyi évti zeddel ezelőtt sem feledkezett meg arról, hogy két Amerika, van: a milliárdostok, az üzletemberek, az elfajzott reakciósok Amerikája — és a munkásak, a demokra tikus haladó értelmiség Amerikája. Alig néhány napja időzik az Egyesült Államok ban, amikor az újságokban megjelenteti a bányász szervezet két börtönbe zárt Vezé réhez írt táviratát: „Üdvözöllek bennete ket, szocialista, testvéreim! Legyetek bát rak! Közel van a nap, amely igazságot és felszabadulást hoz a világ összes el nyomó ttainak ! ‘ ‘ Gorkij hazájába csak 19-13 decemberének utolsó napján térhetett vissza, amikor a cári kormánynak, a világ közvéleményének nyomására meg keltett szüntetnie az el lene indított peres eljárást. Ezekben az években és a későbbiekben Gorkij levéléi vel buzdítja és támogatja a fiatal orosz írókat. 1914-ben gyűjteményt jelentet meg a proletárírók müveiből és e munka előszavában megjósolja a forradalmi pro- ietármüvészet közelgő kivirágzását. Gorkij a megalapítója és vezetője a szovjet irodalomnak. Müveiben ö élt először a szocialista realizmusnak módszerével, ö fejlesztette tökélyre az írásnak ezt a mód szerét, amely nemcsak forradalmi fejlődé sében ábrázolja az életet, hanem feladata és szándéka, hogy át is formálja, át is gyúrja az embert és az életet. Ezért hang súlyozza a. jót, a szépet és ezért bírálja a rosszat, a múlt maradványait. Mindenben az eljövendőnek csíráit keresi, mindig az újra, a születőre irányítja figyelmét. Az életet alkotásnak tekinti, melynek célja „az ember legértékesebb egyéni képessé geinek szüntelen fejlesztése — hogy le győzhesse a természet erőit, hogy egész séges és hosszú életű legyen és nagy bol dogságban élhessen itt a földön, amelyet igényei szüntelen növekedésének megfele lően teljesen, be ‘akar rendezni az egy családban egyesült emberiség nagyszerű otthonának“. Ezért követelte meg Gorkij az íróiktól, hogy megismerjék az életet teljes gazdag ságában. és sokrétűségében. Az írónak is mernie kell mindent, hirdette, az életnek minden áramát és ennek az áramnak min den sekély ágát is, a valóságnak minden ellentmondó elemét, drámáit és komédiáit, hősiességét és gyávaságát, hazugságát és igazságát. Tudnia kell, bármennyire is se kélynek vagy jelentéktelennek tűnik fel előtte ez vagy amaz a jelenség, hogy a.
