Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Sas Andor: Pozsony forradalmi napjai 1848-ban
A határszéli fekvés a XVIII. században viszony agosan kedvező helyzetet terem tett az újságkiadás sízámára Pozsonyban, Bél Mátyás (1720) latin nyelvű, Ráez Má tyás (1780) magyar nyelvű lapot indít 'itten. A városnak a XVIII. század végén van egy olyan tanácsnoka, Tál yai Dániel, aiki magyar, szlovák és német nyelven dol gozik, mint újságíró. 1837—1845-ig jele nik meg a magyar nyelvű Hírnök és en nek folyóiratszerti melléklapja, a Száza dunk. Szerkesztője, Orosz József, kszol- gálja a metternichi rendszert s irodalmi téren is reakciós e lenzékiséget képvisel a Magyar Tudományos Akadémia s a Vö rösmarty és Bajza József köré csoporto suló írókkal szemben. Kossuth Pesti Hír lapjának megindulása óta Pozsony hagyo mányos vezetöszerepe az újságírás terén megszűnőben van. A pozsonyi könyvnyomdászat jelenté keny tényező volt a könyvtermelésben, olyan nevek kapcsolatosak fejlődésével, mint a Landerereké és a Wigand cégé. Megjeentek az itteni könyvkiadóknál ez országgyűlés tárgyalásairól szóló jegyző könyvek, azután tankönyveik, így Táncsics Mihály tói is, további a cenzor által nem kifogásolható kiadványok, mint imaköny vek, teológiai és hitbuzgalmi müvek, több nyire német, de részben szovák és ma gyar nyelvben is. 1848 márciusában Po zsonyban jelenik meg az első cenzúra nél kül kinyomtatott könyv, az országgyűlési ifjúság egyik tagjának, Berecz Károly- nak Szabad hangok című verses kötete. Amikor Petőfi az 1844-ik évben, az ak kori országgyűlés által okozott fellendülés ben reménykedve, Pozsonyba érkezett, hogy alkalmazást nyerjen az itt játszó magyar színtársulatnál, reménye nem tel jesedik, az országgyűlések városában csak nyomorúságot, nélkülözést taúáL A német színészet mellett nehezen tengődő magyar társulatnál n'ncs számára hely, a kor mánypárti Hírnöknél nem vállalt vo’na munkát, mégha fölkínálták volna neki, ajkkor sem, s végül keserves másoló mun kával tengődött. Az a mesterséges gyámkodás, minden fejlődésnek és kibontakozásnak az a las sítása, az a 'húzódás a nyuga’mi helyzet megbolygatásától — quieta non movere —, amely a feudális abszolutizmus rendszerét jellemezte, érvényesül Pozsonyban is, de gazdasági téren mégs utat talál ide a kapitalista vállalkozásnak, főleg a forgal mi technikának fejlődése. Az 1848-as forradalmi év tavaszán kap csolódik be Pozsony a táviró forgalomba és ennek a mozgalmas évnek augusztusi ban létesül Marcheggen keresztü' vasúti összeköttetés Béocsel. A gázvilágltás is mint teohnkai vívmány, ekkor indul meg. A kapitalizmus termelő erői a politikai forradalommal egyidejűleg kezdik meg munkálni és átformálni a társadalom gaz dasági fundamentumát. Tagadhatatlan azonban, hogy a Bées árnyékában maradozva élő városba átme net lég élénkség is beköltözött. Ezt az élénkséget azonban kívülről, a törvényho zóik hozizák be az országgyűlési tárgyalá soknak helyet adó hosszú-utcai ország háziba s a be városnak gránittal kiköve zett, de még szűk utcái és házai közé s a külvárosoknak térségesebb és már hatá rozott kiépülési körvonalakat mutató te rületére. A magyar társadalcmban a 48-as polgári forradalom igazában a polgári demokrácia zászlaját magasba emelő középnemesságet tette uralkodó osztá’lyá. Ez a középréteg kész volt feudális ki váltságaiból engedni, róluk lemondani — megfelelő kártalanítás ellenében. Már a márciusi első nekilendülés után megmutatkozott azonban a haladó ne messég és a plebejus rétegek ellentéte. Az anarchiától való félelem, a rend megőrzé sének hangoztatása Kossuthnál és Báty- tyánynál nem csak a reakció elleni ré senállást és védekezést jelenti, hanem a nyugtalanságot amiatt, hogy a jobbágyok, a vagyontalan kispolgári elemek és mun kások követeléseikkel túl mennek azon a határon, amelynek túllépése az új ural kodó osztálynak nem lehet érdeke. Hogy az utolsó rendi országgyűlés for- i aidalmas jellegű törvényhozása nem jelen tett azonosulását a népi rétegek forradal mi törekvéseivel, arra több példát lehetne hozn'. A 48-as sajtótörvény 20.000 forin tos kauciójával nem arra szolgált, hogy n népi kritikának szabad megszólalást b z- tosítson és a választójogi törvény a szer zett nemesi jogok respektálásával és cen zusom előírásaival csak nagyon szűk rést jelentett a feudális közjog sáncain, ko rántsem jelentette ezeknek lerombolását. Mikor 1848 áprilisában a meghozott tör vények kihirdetése után az országgyűlés eloszlik, távoztak a jprátusok, akik báto rították a haladás híveit s lefékezték a reakciót szolgáló zavarokat, ki és mi ma radt meg Pozsonyban a forradalmi vívmá nyok őréül ? Bécsben az ellenforradalom már május végén kísérletet tesz a forra dalmi vívmányokat védő egyetemi légió feloszlatására, augusztus végén pedig a munkanélküli segély megvonásával a mun kásokat felkelésbe kényszeríti s köztük és a polgárság között, mely elégedetlen volt a forradalom által csökkentett kere seti lehetőségeikkel, ellentéteket szít. Ezeknek az ellenforradalmi próbálkozá soknak híre gyorsan átkerült Pozsonyba s nem járult hozzá ahhoz, hogy a forra dalmi fölkészültség, elszántság és lelkese dés a polgárság körében elmélyüljön. Amint a tavaszról soha nem mondhatja el az ember, hogy csupán régi ismerőst lát benne viszont, • hanem beköszöntését mindig újnak, frissnek érzi, termékenyítő napfényében soha nem elég a sü tkér ez Is-
