Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Sas Andor: Pozsony forradalmi napjai 1848-ban
dalmi hadsereg- főhadiszállása Pamdorf- ban van, a schwecháti csata után Kossuth néhány napig- Pozsonyban időzik. Majd Görg-ey, miközben előkészíti a téli v'sz- szavonulást, föhadiszá lását a városban tartja. Közben Újházi László mint városi kormánybiztos, Csányi László mint a fel- duuai hadsereg politikai biztosa, Kazin czy Lajos, akkor még százados, később honvédtábornok, szerepelnek a polgári és katonai forradalmi ellenállás megszerve zésében. A sárosi származású Újházi László a forradalom törhetetlen harcosaihoz tar tozott. Amikor 1837-ben a kormány ül dözőbe vette a pozsonyi országgyűlési if júság haladó elemeit s félségárulási pert indított Lovassy László ellen, Újházi szót emel Lovassy mellett. 1848 szeptemberé ben szabad csapatot toboroz, Pozsony meg szállása után másutt tőit be kormánybiz tosi tisztet» így Komáromban, melynek kapitulációját 1849 október 2-án ő írja alá a kormány részéről. Csányi László Görgey hadseregétől 1849 januárjában Erdélybe kerül mát főkor mánybiztos s megszervezi az ottani pol gári kormányzatot. Mint huszártiszt szol gáit a napóleoni háborúkban, 1848 már ciusában Pesten az első polgárőrséget szervezi, nyugat-magyarországi szereplé se után Pesten tartózkodik s januárban utolsónak távozott Debrecenbe. Szemere Bertalan kormányában közmunk&Ugyi és közlekedési mniszter volt. helyén ma radt a világosi fegyverletételig, megadta magát Paskievicsnek. .Azonban kiszol gáltatták Haynaimak, aki aláírta halálos ítéletét s Pesten 1849 október 10-én az Új épületben bitófán végezte életét ez a ki váló tehetségű és jellemű férfiú, akinek egész tevékenységéből a becsületes meg győződés és a rendíthetetlen forradalmi hűség nyugalma sugárzik. Révai József a magyar haladó hagyo mányokat felderítő fejtegetéseinek párat lanul éles reflektorát ráirányítja az 1818- as tavasz pozsonyi és pesti mozgalmaira is s bennük a feudális értelmű legalitás hoz való ragaszkodás és a meddő jogi for mulákkal nem törődő, öserejü népi meg mozdulások ellentétére. Pozsonyban hamarabb indultak meg az események, m!nt Pesten, mert a párizsi forradalom híre hamarabb ért oda, de lassabban gördülnék előre a régi szabású törvényhozás és kormányrendszer vágá nyain. Bármilyen becsülést is érdemel a régi országgyűlés haladó szellemű ellen zékének élcsapatként folytatott küzdelme, végeredményben mégis valami ellentmon dás rejlett abban a vállalkozásban, hogy a rendi törvényhozásnak alsó és felső táblája fogja egyetértő és következetes munkával megalkotni egy új társadalom házának vasvázát: a polgári alkotmányt. A február 26-i párizsi és a március 13-i bécsi forradalom híre Pesten is gyúj tott, de a pesti népmozgalom mm vára kozott a főrendi táblán ülő nagyuraiknak nélkülözhetetlen határozatára s március 15-én nem menesztett küldöttséget az ud varhoz, mint ahogy a pozsonyi o rszág - gyűlés tette, hogy annak jóváhagyása megpecsételje a törvényhozás kezdemé nyezéseit, Pesten nem kerestek jogcímet arra, hegy a Landerer-nycmdában a cen zor engedélye nélkül szedessenek és nyo massanak ki kézrafcot s Budán, a hely tartótanács urainál nem azzal az aláza tos kopogtatással nyitottak maguknak ajtót, amelyre Táncsics Mihály államfo- goCy szabadonbocsá.jtásának megtagadá sa lehetett volna a válasz. Pesten tudták, hogy nemcsak Bécs be folyása törendő le, hanem a rendi hagyo mányok és érdekek tehetetlenségi nyoma tékét is le kell küzdeni. És abban a be szédben, amelyet Kossuth Lajos 1848 már cius 18-án Pozsonyban az alsó tábla ke rületi ülésén a pesti polgárság és egye temi ifjúság küldöttségéhez intézett, ész revehetően feltűnik annak az aggoda’om- nak árnyéka, hogy Pesten az ottani köz- csend bizottság kebelében valami ideigle nes kormányféle alakulhat, alulról a nép kegyelméből, a királyi megerősítés teljes mellőzésével. Köztestületben, nemzeti, sőt mondhatni világnyilvánosság előtt Pozsonyban, hang- zk föl először a Habsburg-monarchiában alkotmány követelése nemcsak Magyaror szág, hanem Ausztria számára is. És e követelésnek példátlan visszhangja van Bécsben, ahol lázas izgalommal és lelke sedéssel óvássák e követelés megfogal mazását abban a formában, ahogy az a pozsonyi országgyűlésen elhangzott. A megfogalmazás Kossuth müve volt, az ö politikai bátorsága és szónoki tüze Bécs ben a német fordításon keresztiül is gyúj tott. 1848 márciusa hozta meg azt, ami évek óta esedékes volt, de elérhetetlennek lát szott addig, amíg az állam kormányrúd - járól le nem fejtik az öreg Metternich kancellár görcsösen odataipadó kezét, meg hozta az új alkotmányt, tehát az ellenőr zés nélkül működő kormány és közigazga tás leváltását a szó polgári érteimében ellenőrző ttel, megvalósítja a jobbágyság kiemelését a földesúri függésből és meg- nyomorí tottságból, meghozza a (szólás- szabadságot a tömegek számára és vele együtt a sajtószabadságot, amely a cen zúra megszüntetését, a külföldi lapok és könyvek szabad behozatalát, az abszolu tizmus által emelt kulturális kínai fal le omlását jelentette. Pozsony Metternich rendszerének két támasztó pi’lérét: 1. a nagybirtokos fő urak osztályát, 2. az akkori bécsi pénz ügyi nagykapitalistákat, az osztrák ál lamnak ezeket a hitelezőit és a legjöve delmezőbb nagyvállalkozások engedménye seit, jól ismerte. Erre a két tényezőre, mint a Metternich rendszer két sarkpontjára utalnak Marx és Engels a „Forradalom és elleni orra-
