Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Szántó László: Marx Károly születésének 135., halálának 70. évfordulójára
kimutatja, hogy a felületes látszat ellené re az áruk cseréje, eladása és vétele nem tiszta véletlen, hanem az érték törvényé vel szabályozott folyamat. Az áruk ér téküknek megfelelő áron cserélnek gaz dát s az összes áruk értékének összege egyenlő az árak összegével, amelyen el- adattak. Ez azt jelenti, hogy a burzsoa osztály által eltulajdonított értéktöbblet az áru értékén való eladása után mint nyereség jelenik meg, A nyereség lehe tősége és szükségszerűsége az a tény, ami értelmet ad a kapitalista vállakózásának, amely döntő jelentőségű alaptörvénye a kapitalista társadalmi gazdálkodásnak, amely meghatározza ezen gazdá kodás össze© objektív tö rvé n y«ze rüsté g e i t. ,,A kapitalista termelés közvetlen célja nem az árutermelés, hanem az értéktöbblet, a nyereség termelése“ — tanítja Marx. Mivel a kapitalista osztály nem holmi osztálytulajdonban;, hanem magántulaj donban lévő termelőeszközökkel termel tet, ezért a kapitalisták akarva nemakar va, kénytelenek egymással konkurrálmi. A konkurrencia a kapitalista termelési viszonyokból faliadó objektív törvénysze rűség, amelynek célja eldönteni, hogy a munkásosztály által k'termelt s a ka pitalista osztály által elsajátított érték - többletből, mekkora rész válik az egyes kapitalisták nyereségévé. Végső követ kezménye pedig az, hogy a tőkések kény telenek a munka termelékenységét fokoz ni, ezért nyereségük egyrészét tökévé változtatni. így a töke állandóan halmo zódik (akkumulálódik), az erősebbek fel falják a gyengébbeket, minek követkéz- tében hovatovább kevesebb számú tő kés kezébe kerül a tökék legnagyobb ré sze.* Míg a töke ezen koncentrációjának objektív elkerülhetetlensége következté ben a társadalom egyik pólusán a gaz dagság, addig a másik pólusán a nyo mor halmozódik és a töke és a munka, a burzsoázia, és a proletariátus osztály ellentéte mindjobban kiéleződik. Ennek következménye, hogy a munka társadal mi jellege és a vele termelt áruk elsa játításának magánjellege közti ellentmon dás mind tűrhetetlenebbé válik. „A ter melési eszközök — tanítja Marx — kon centrációja és a munka társadalmasodása olyan fokra hágnak, ahol már nem fér nek meg tőkés burkukban. A burkot szét- repesztik. Üt a tőkés magántulajdon végórája. A kisajátítókat kisajátítják.“ Marx bebizonyította azt is, hogy a ka pitalizmus nemcsak az ipari proletár! á- tus számára vá ik napról napra e’visel - hetetlenebbé, hanem a dolgozó paraszt ság száméira is azért, mert mint azt Marx felderítette, a tőkés termelési viszonyok ban a parasztok kizsákmányolása az ipa ri proletariátus kizsákmányolásától csak formailag különbözik. A kizsákmányoló ugyanaz: a tőke. Az egyes tőkések az egyes parasztot a jelzálog és az uzsora útján zsákmányolják ki; a tőkésosztály pedig az állami adó útján zsákmányolja ki a parasztosztályt. „A paraszt parcel lája már csak ürügy, mely a tőkésnek lehetővé teszi, hogy a földből hasznot, kamatot és járadékot facsarjon ki, a parasztra bízva azt, hogyan jut a maga munkabéréhez“. S épp ezért, mert a kapitalizmus tör vényszerűségei a parasztságot koldusbot ra juttatják s egyazon töke kizsákmá- nyoltjává teszik, azért válik a dolgozó pa rasztság a munkásosztály természetes és megbízható szövetségesévé a kapitaliz mus elleni harcban. A kapitaizmusnak ezen és még szá mos, Marx által felfedezett objektív fej lődési törvényei képezik a munkásosztály politikájának az alapját. Marx sokoldalú tanítását mint egészet, Lenin elvtárs fejlesztette tovább, gazda gítva azt mindazzal az újjal, amit a kapi talizmus fejlődése Marx halála óta ho zott, (imperializmus) s konkretizálva azc a kapitalizmus ezen végső fokára. Ha Marx a szocializmust a jóemberek utó pisztikus vágyálmából tudománnyá tette, úgy Lenin a leninizmus fokára fejlesztve ezt a tudományt, tudományból életes élet té változtatta azt a föld felszínének egy hatod részén: a Szovjetunióban. A. m arxizmus-leninizmus elmélete és gyakorlata zseniális továbbfejlesztőjének. Sztálin elvtársinak a vezetésével a Szov jetunió mély gyökerű, törzsökös, virágzó szocialista társadalmi életté fejlődött, amely bőven hozza gyümölcseit: a töme gek jólétét, örömteli, boldog életét. A Lenin és Sztálin nevelte, vezette kommu nista párttal az élen a Szovjetunió szó. cialista lakossága a Nagy Honvédő Há borúban a világfasizmus legyőzője s ez zel a haladó emberiség megmentöje lett. Az alkotó marxizmus-leninizmus címé e- tének és gyakorlatának hazája, a Szov jetunió, ezzel a győzelmével lehetővé tet te, hogy a felszabadított országok dol gozó népe lerázza nyakáról a kapitaliz mus béklyóit s megalkossa a népi demo krácia uralmát, amely lényege és fel adatai szerint azonos a proletárdikta túrával. Marx tanítása, melyet Lenin és Sztálin elvtársak továbbfejlesztettek, ma száz milliós tömegeket hat át, tesz tudatossá, mozgósít, szervez és vezet az egész vilá gon s ezzel olyan hatalmas, legyőzhetet len és mindenható erővé vált a történe lemben, amely bizonyosan felszámolja a már csak katasztrófákat és végte’en nyo mort és maximális nyereségeket termen kapitalizmust az egész világon.
