Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Szántó László: Marx Károly születésének 135., halálának 70. évfordulójára
Marx 186 t-ben lángeszét, törhetetlen akaratát és forrón, izzó szívét a munkásosztály ideológiai felfegyverzésének, felvilágosításának, mo- b lizálásának és megszervezésének szen telte, de termékeny életének legnagyobb részét, kereken 40 évet, mégis csak a ka pitalista társadalom gazdasági viszonyai nak, azok keletkezése, fejlődése és elmú lása objektív törvényszerűségei felfedezé sének szentelte. „Müvem (t. i. a „Töke“ clmü müve, amelyen egész életében dol gozott Sz. L.) végső célja nem egyéb, mint a modem (vagyis kapitalista Sz. L.) tár sadalom gazdasági mozgástörvényeinek a feltárása.“ * Marx a politikai gazdaságtant tudo mánnyá tette. Ez azt jelenti, hogy amíg a burzsoázia nemzetgazdászai csupán le írták a kapitalista árutermelés felületét s ezt az érzéki megismerést azonosították a tudományos, a lényeget tükröző, belső tör vényszerűségeket feltáró megismeréssel, addig csupán Marx dialektikus mater’alis- ta módszerének segítségével lehetett a gazdasági élet jelenségeinek ilyen mély összefüggéseit felfedezni. A látszat sze rint például a munkának árujellege van, mert a látszat szerint a munkás a mun káját adja el a kapitalistának. Marx fel fedezte, hogy a munkaerő az az áru, amely a kapitalizmust jellemzi s ame’yet a mun kás kénytelen eladni s a kapitalista kény telen megvenni. A látszat szerint az öko nómiai megismerés tárgya a dolgok, az áruk kölcsönös viszonya s a burzsoázia nemzetgazdászai ezt a viszonyt vizsgál ták. Marx fe'fedezte, hogy a dolgok viszo nya csak külső burok, mely mögött az em berek viszonya rejtőz k. „Az emberek az zal — tanítja Marx — hogy különféle ter mékeiket a cserében egymással mint ér tékeket egyenlővé teszik, különböző mun kájukat, mint emberi munkát teszik egyen lővé egymással. Ezt nem tudatosan teszik, de megteszik.“ A burzsoa teoretikusok az emberi mun kát is csak mint egyéni és konkrét tevé kenységet ismerték, tehát abban az alak jában, ahogy az a közvetlen érzékelésben jelentkezik. Marx felfedezte az emberi munka objéktiven dialektikus természetét, vagyis, hogy az a konkrét és az absztrakt (elvont), az egyéni és a társadalmi mun ka ellentmondásos egysége. Kimutatta hogy az emberi munka ezen dialektikus természetének szükségszerű következmé nye az, hogy az árunak kettős jellege, két értéke van: használati és csereértéke, s hogy ez a két érték éppoly e’ientmondá- sos egységet alkot, mint a munka, amely nek termékei. A konkrét munka, tehát a cipész, kovács, szabó sfcb. munkája az áru használati értékének, az absztrakt (el vont), tehát az általános emberi munka pedig az áru értékének produ^á’ója. A kapitalizmusban a termelőeszközök ma gántulajdona következtében a konkrét és az absztrakt munka között kibékíthetet len és csak a kapitalizmus erőszakos megszüntetésével mego’dhátó ellentmon dás van. Minél több órai munkára van a társadalomnak szüksége valamely áru egy Marx felesége , Jenny von Westphalen
