Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Szántó László: Marx Károly születésének 135., halálának 70. évfordulójára
FÁKLYA A CSEMADOK KULTÚRPOLITIKAI FOLYÓIRATA Születésének 135., halálának 70. évfordulójára Százharmincöt évvel ezelőtt született és hetven év előtt halt meg- Marx Károly, a tudományos kommxmizmu s elméletének zseniális megalapozója, a munkásosztály nak, mint a történelem legfejlettebb osz tályának és kommunizmust teremtő tör ténelmi elhivatottságának fe'fedezője, ezen forradalmi gyakorlat taktikájának és stratégiájának kidolgozója. Marx Károly nem született annak, ha nem élete munkájával lett a munkásosz tály és a haladó dolgozó tömegek eszévé, szívévé és akaratává. Mint jómódú polgá ri ügyvédcsalád gyermeke, a gimnázium elvégzése után a bormi, majd a berlini egyetem jogi fakultására iratkozott be, de azonkívül filozófiát és történelmet is hallgatott. A po'gári forradalom előtt ál ló feudális Németországban ebben az időben Hegel idealista filozófiája volt di vatban és megejtette a fiatal Marx eszét is. De nem annyira, hogy teljesen rabul ejtette volna. A hegeli filozófia iránti minden lelkesedése közepette is megőrizte Marx józan és éles eszét s Hegel idealisz tikus filozófiáját kezdettől fogva kritiku san fogadta s felfedezte gyenge oldalait. Amikor a rajnavidéki radikál s burzsoák ellenzéki lapot alapítottak s ennek főszer kesztője Marx lett, először nyílt alkalma érintkezőébe hozni filozófiáját a politikai gyakorlattal. Az elmélet és gyakorlat ezen érintkezéséből Marx arra a meg győződésre jutott, hogy a hegeli világné zet kritikája helyes ugyan, de el kell mé lyülnie, h-v a gyakorlat, a politika irányí tására alkalmas elméletté akar válni. S hogy ilyenné váljon, elsősorban pol tikaD gazdaságtani ismereteit kel'l alaposan ki- bövítenie. Ugyanebben az időben, amikor Marx önkritikájának következtében a politikai gazdaságtan tanulmányozásához fogott, megjelent a német ideológiai porondon Hegel egy volt híve, a mestert megsem misíteni akaró kritikájával. Feuerbach materialista alapon állva kritizálta He gelt s elméletét teljes egészében elvetet te. Feuerbach kritikája óriási hatással volt Marxra, elmélyítette a benne már megindult kritikai folyamatot és meg gyorsította. „Nagy élmény volt ezeknek a könyveknek (t. i. Feuerbach könyve" - nek Sz. L.) felszabadító hatása.“ „Mind nyájan egyszeriben feuerbachiániusok let tünk“ — írta később Marx barátja és munkatársa, Engels erről a hatásról. Marx lángesze újra megnyilatkozott akkor, amikor Feuerbach kritikájának „felszabadító hatása“ ellenére meg átta a hegeli filozófia misztikus burkában az igaz, a reális magot s megtudta azt őriz ni, át tudta azt menteni átgyúrt formá ban a maga világnézetébe. Továbbá ak kor, amikor a feuerbatíhi materializmus megejtő külsejében észre tudta venni an - nak fogyatékosságait, meg tudta tőlük szabadítani a materializmust s magasabb fokra, dialektikus materializmussá tud ta azt fejleszteni. Marx és Engles a filozófiában végzett kritikai munkájukkal a hegeli idealista dialektikából és a feuerbach! mechanisz tikus és metafizikus materializmusból ma gasabb rendű tudományos világnézetet al kottak: a dialektikus materializmust. A dialektikus materializmus egyúttal ma- gasabbrendú tudományos megismerési, gondolkodási és cselekvési módszer is. Az ebben az értelemben vett dialektikus ma terializmus alkalmazása a történe’em fo lyamatára pedig a történelmi materializ mus, Marx és Engels dialektikus és törté nelmi materializmust alkotó elméleti mun kája forrada’mat jelentett az emberiség ideológiájának fejlődésében. Forradalmat azért, mert megszüntette az addigi bur- zsoa „tudomány“ azon hamis álláspontját, amely szerint a világot a gyakorlattól el zárkózó passzív, szemlélődő ember szem pontjából kell leírni és így vagy amúgy magyarázni, s helyébe a világot saját gyakorlatával megváltoztató, alkotó em ber álláspontját helyezte. »A filozófusok eddig csupán különféle módon magyaráz ták a világot — tanítja Marx — pedig arról van sző, hogy megváltoztassuk.“ Továbbá azért je’ent forradalmat a dia lektikus ás történelmi materialzmus meg alkotása, mert végejt vetett annak a bur- zsoa és á'tálában kizsákmányoló osztály Marx Károly írta Szántó László 1953 MÁRCIUS III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
