Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 2. szám - Tóth Tibor: Több mint 150 új magyar könyv jelent meg Csehszlovákiában az 1952. évben
Több mint 150 új magyar könyv jelent meg Csehszlovákiában az 1952. évben A munkásosztály és a dolgozó nép 1948. évi februári győzelme után., amely végleg megszilárdította hazánkban a népá demok ratikus rendszert, a lenini-sztálini nemze tiségi politika biztosította a csehszlovákkal magyarság kulturális fejlődését. Ez a fej lődés lépést tart országunk gyorsütetmü gazdasági és poJffltÖkai fejSötíéséveL A fcuL túráiós fejlődés együk legjieaiemzőibb fiok. mérője a könyvkiadás. Csehszlovákiában 1952. folyamán tiöhíb* mint 150 új magyar könyv jelent meg és a könyvek példtány- száma megközelíti az egy miliőt. Hatal- más számok ezek. Mutatják, hogy a dol gozó ember, aM felszabadult a kizsáikmá. nyoOök járma alól, birtokába alkarja és tudja venni a műveltséget, a kultúrát, amelyet a régi uralkodó osztályok minőién útor-mődon el! akartaik Eámi előle. A magyar nyelven megjelent könyvek között szép számiban, találjuk a marxiZmus- leninizamis klaösakusainak müveált. A »Pravda« 1952. folyamán kiadta Marx »Bér; ár basszon« és Engels »A szocdallZ- m/us fejlődése az útópdától a tudományág« című müveit, valamint Marx és Engels cik keit »A 'történelmi malterialitmiusról«. Lenin müvei közül megjelentek: »Állam és forradalom«, »Marx K. és Engels F.«, »Cik kek és beszédek 1922-1923«, »Áprilisi té zisek«. Kiadták továbbá Lenin és Sztálin cikkeit és munkáit »A nők felszabadításá ról«, »Az októberi forradalomról« és egy nagy gyűjteményt »Pánt és pártépítés« címmel, amelynek anyagát ugyancsak Lenin és Sztálin müveiből válogatták. Magyar kiadásiban jéfenjbek. meg Sztálin-' mák »A Szxwjfetutnüó Nagy Honvédő Hábo rújáról«, »A Szovjetunió alkotmányáról« mondott beszédei, továbbá J. V. Sztálin beszámolói az SzK(b)P XIV. és XV. kong resszusán, A Pravda kiadta 'továbbá ma gyarul J. V. Sztálinnak »A szocializmus (közgazdaisági problémái a Szovjetunióban« cimü munkáját és az SzKP XIX. komgresz- szusának anyagát. Külön brosúrában adták ki Sztálin elvtárs beszédét és Máflientenv eiv- társ beszámolóját a XIX. pártkongresszu son, valamint Szatourov elvtárs beszámo lóját és az SzKP XIX. kongresszusának irányelveit a Szovjetunió ötödik ötéves tér. véről Megjelent továbbá. M. I. Kaüinydn cikkednek és IbesZétdeStniek gyűjteménye »A kommunista nevelésről«, egy cdkkgyüjlte- mény »Káderek a szocializmus építéséiben« címmel' és ObicsSkún professzor tanulmánya »Marx és Engels Kommunista Kiáltványá ról«. Az SzKP történetének; tanulmányozá sát könnyítik meg a szflováMiai magyar dolgozóknak a 'következő könyvek: M. Mjarkova: »Az QSzDMP IV. (Egyesülő) kongresszusa«, K. Oözfronhova: »Az OSzDMP VL (Prágai) konferenciája« Kesztyűn: »Az SzK(b)P XVI. kongresszu sa«. A »Pravda« kiadásában, megjelent végül Milos Gosiorovsky élilamdíjas müvé nek anjagyar fordítása »Adalékok a szlovák muríkátömozgalom történetéhez:« címmel A Magyar Könyvtár, a Csemadtok kömyv- kiaidóvállJaláta szintién, eredményes kiadói évre tekinthet vissza 1952-ben csehszlovák itóag, magyar szerzőktől két (könyv jelent meg: EgmS Válktior »Közös út« című álam_ dSjais szánmüve és Dénes György, a tehet séges fiatal Sköltő első verskötete »Magra vár a föld« címmel. A magyar klasszikái-* sok müvei közül Mikszáth Kálmán »Külö nös házasságba került új kiadásban a hzJö- vákfiai magyar dolgozók kezébe. A cseh és a szlovák szépürodialOm számos értékes müve jelent meg magyar fordításban. Kö zülük fagyelmet érdeméi Milánt Lajcsfeak- nak, a tehetséges fiatal szlovák költőnek »Énjeik a nagy ibarátságról« című versciklu sa amely a csehszlovák és a szovjet nép örök barátságának emel költői emlékmű vet. A verseket Gály Olga fordította ma gyarra. Július Füicsákniak, a kiváló cseh Írónak és nemzeti hősnek két könyve je lent meg magyarul: az »Üzenet az élőiknek« című börtönnapló, a szerzőnek a Gestapo fogságában írt hátrajmtaradt feljegyzései alapján és »Ahol a ma már a múlté« című riportgyüjtemény a Szovjetunióról a Hol nap országáról. Üj kfiadástoaai! olvashatják a szlovákiai .magyar dolgozók Iván Ol- braJtíht »Anna« című regényét. A fiattal cseh írógárdát ILisdevit Askemázy (»Német küké- let« — riportok a dtemokratiikus Németor szágról) és Alena Bernásková. (»Szabad az út«) képviselik a Miagyar Könyvtár kiadványai' fközött. A Magyar Könyvtár kiadásában számos értékes szovjet szépirodalmi mű magyar fordítása is megjelent így Gorkij auto- bdogirafiikus tefLógiája »Gyermekkor«, »Em berek között« »Egyetemeim«., Mákarenko, a nagy szovjet nevelő és író két regénye »Az új ember kovácsa« és »Zászlók a .bás tyán«, Gladkovnialk, a szovjet irodalom klasszikusának »Cement« című regénye, Penvewcev »Komsraomol-becsület «-e. A szov. jet emberek hősi munkájáról beszélnek a következő könyviek: Azsajev »Távol Moszk vától«, G. Nyiíkfolaijieva »Aratás«, Mallcev »SzáweLléOjeíkkel«, Garfbatov »Donyeed bá nyászok«, Igieev »Bányászok«. A Nagy Haryédö Háború dicső harcairól és a szov jet emberek höséességérőil, önfeláldozó ha. zafiságáról szóinak B. Polevoj »Mi szovjet emberek« című elbeszéléskötete és Beck »A volckaiamszki országút« című regénye. A nemzetközi finánctőke összeesküvéséről a béke ellen rántja le a leplet Spanov nagy dtokumentregénya, a »Gyujtogatők«. Az első világháború után, a polgárháború idején Játszódik He Arkagyij Gsujdter »Isko- la« című íregényéniék meséje, hőse egy ti- zenötéves fiú, aki fegyverrel' a (kezében védi hazáját a fehérgárdista bandák ellen. A Magyar könyvtár kiadta továbbá Wiilli Breaei haladó nemet író »próbateiea«
