Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 1. szám - Horváth László: A normák kérdéséről
a teljesítményjutalmazás szocialista elvének meg- valósítása megköveteli, hogy magát a teljesít ményt pontosan felmérjük, műszakilag és szervezé si lég elemezzük és ezáltal megteremtsük a szocia lista munkaverseny mértékét. A teljesítmény jutal mazásán alapuló bérpolitika, — a munka politikai tartalma és a dolgozóknak a szocialista munkához való viszonya mellett. — a munkaverseny egyik fő mozgatóereje. Mi a különbség a tőkés termelés és a szocialis ta termelés munkabér-rendszere között? A tőkés a munkabér a munkás munkaerejének csereértéke. Tudjuk, hogy a kapitalista társadalmi rendben a munkás élete fenntartásáért kell, hogy eladja mun kaerejét és amit azért kap, az a bér. A bér nagyságát a munkateljesítmény nem szabályozza. Ez független a munkás munkájának eredményétől, és a bér mennyisége ugyanazon a té nyezőktől függ, amelyek a tőkés gazdasági rend szerben az áruk árát szabályozzák. Függ a kereslet kínálat alakulásától, függ a munkapiac helyzeté től. Ha sok munkanélküli ácsorog az utcasarkokon, akkor kisebb a munkás bére a gyárban. Ha na gyobb az úgynevezett „tartalékhadsereg’', amely sokszor elképesztő nyomorban él, akkor a gyárak ban dolgozók létminimumát zsarolással egyre le- jebb szorít ják és gyakorta nem éri el még az éh bér színvonalát sem. De a burzsoázia szócsövei termé szetesen azt harsogják, hogy az általuk fizetett éh bérek a munka ellenértékei és különféle sirámokat szólaltatnak meg a piac felvevőképességének csök kenéséről’ a konkurencia nagyságáról, stb. Azt igyekeznek elhitetni a még nem eléggé érett és ön tudatos tömegekkel, hogy a munka értékét megfi zeti a tőkés. A kapitalrstarendszer a maga közgaz daságtanát is igénybe véve így próbálja álcázni a kizsákmányolás tényét. Azt akarják elhitetni lé nyegében, hogy a munkásság nyomorát nem a tő kés társadalmi rend és annak gazdasági és bérrend szere okozza, hanem annak merőben más, tőlük független okai vannak. Igen jól tudjuk, hogy az első Csehszlovák Köztársaságban a szociáldemokra ták és a nemzeti szocialisták lapjai, de főleg a Prá vo lidu, a České slovo és a Népszava, igen sokszor buzgólkodnak azon, hogy a gazdasági válság okait tudatosan félremagyarázzák és a tömegek szemé be port hintsenek . Megpróbálták elhitetni, hogy a gazdasági válság idején a munkásság nem küzdhet életszínvonalának emeléséért, fel kell adnia a har cot, várni kell, míg mindenki munkához jut és ak kor majd. ha a munkanélküliség csökken. ismét megkísérelhetjük a bérharc élesebb formáit. Igye keztek közgazdaságtani tételeket fölállítani a ka pitalizmus világcsőd jenek elleplezésére és a mun kásságban a forradalmi lángot elfojtani. A szocialista gazdasági rendben a munkás szintén •é* bért kap, munkabért. Ez azonban teljesen más fajta, mint a kapitalista rendszer bérezése. A szo cialista társadalomban a munka a Kereset egyetlen forrása. És a termelt árucikkek, értéke, elosztása ki zárólag a munka mennyisége és minősége alapján történik. A szocialista társadalmi és gazdasági rend ben minden munkás olyan jutalmat és minden szö vetkezeti tag olyan jövedelem-részesedést és termé szetbeni juttatást kap, amely az illető mennyiségi és minőségi munkájától függ, illetve attól, hogyan járult hozzá a társadalmilag szükséges termeléshez, mennyire és hogyan íeJjesiíeite feladatát a gépek mellett, vagy a földeken. Attól függ, milyen a tá rson ya selejt mennyisége, milyen minőségű a gyár tott termék, hogyan művelte meg a paraszt a föl det, amely a jó munka folytán magasabb hektár- hozammal jutalmazta a szövetkezet dolgozóját. A teljesítményjutalmazás elve egyúttal azt is jelenti, hogy tág tere nyílik a szakmunkának, annak, hogy a munkás hogyan tud hozzájárulni műszakilag és szervezésileg a termelés emeléséhez, vagyis a leg nagyobb mértékben jutalmazza a gondolkozó em bert, aki nemcsak izmainak erejével járul hozzá az új társadalmi rend kialakításához, a szocializmus felépítéséhez, hanem főleg eszével, gondolkodásá val, azzal, hogy öntudatos magatartásával, munkája eredményével a közösség és maga érdekeit szolgál ja A termelési technika, vagy ahogyan szoktuk mondani, a termelő erők fejlődése, megköveteli a munkástól az állandó tanulást, szakképzettségé nek növelését és így a teljesítményjutalmazás mozgató erejévé válik a tudásszomjnak, annak, hogy szocialista ember ne csak lelkes munkás, de szakmájának tudósa legyen.. L zekután nyilvánvaló, hogy a szocialista telje- *J sítményjutalmazás elvén felépülő termelési rendszerben szükséges a munka mértékének pontos megállapítása, amit normának hívunk. Viszont a norma elnevezése és meghatározása is az utóbbi időkben nagy változásokon ment keresztül és ma már nemcsak a munka mennyiségét és minőségét határozzuk meg normákkal, hanem az anyagot, a termelésnél felhasznált energiát és az összes ter melési költségeket is. / gy megkülönböztetünk munkanormákat, vagy is teljesítmény normákat, anyag, hajtóanyag stb normákat és a teljesítménynormák rendszerét a munka minden fajtájára kiterjesztjük. így és csakis ezzel a mozgatóerővel, amit a normák jelentenek, amit a teljesítményjutalmazás jelent, ezzel jutot tunk el a szocialista munkaversenyhez, vagyis a szocializmust építő munka magasabb fajtájához, amely a dolgozókat ötletességre, leleményességre, magasabb szaktudásra, gépek tökéletes uralására, a munkafolyamat jobb megszervezésére ösztönzi, serkenti. A munkaverseny a szocialista munka alapja. A munkaverseny lehetővé teszi azt, hogy a munka termelékenységét, tehát az egy főre eső bizonyos idő alatt elvégzett munka mennyiségét lényegesen növeljék. Sztálin elvtárs azon tételének kell érvé nyesülnie, hogy a szocialista gazdasági rend, akkor győz véglegesen a kapitalista gazdasági rend fölött, ha a munka magasabb termelékenységét hozza meg, mint a tőkés társadalmi rend, vagyis többet, jobbat és olcsóbbat termel, mint a régi rendszer. En nek az elvnek az érvényesülése megmozgat az üze mekben feltárható minden rejtett erő és anyagtar talékot és az eddig alkalmazott normák szilárdítá sát eredményezi. Az a tény, hogy a szocialista mun- kaverseny tömegjellegű, a munkatermelékenység szempontjából igen nagyjelentőségű. Miért? Mert a szocialista teljesítményjutalmazás meg mozgatja azokat a tömegeket is, amelyek nehezeb ben szabadulnak fel a burzsoá társadalom csökevé- Horváth László A normák kérdésérő!
