Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 3. szám - Levél Prágából
kok, amikor másnap Prágában a Károly Egyetemen felkerestük a magyar tanszék hallgatóit, kérdéseinkre hasonló válaszokat kaptunk, Valamennyi válaszból kitűnt, hogy a diákok akik CsISz-tagok s Gottwald ifjúsá gának vallják magukat, egy azon tisztelet tel szeretik és egyazon lelkesedéssel olvas sák Petőfit. A Petőfi-tisztelet bírta rá ezeket a másod éves hallgatókat, hogy levelet írjanak a Fáklya szerkesztőségébe, hogy ily módon megtalálják a kapcsolatot a magyar dolgo zókkal. Ezt mondja Novák Vladimír — ez az eleven, vállalkozókedvű, rendkívül rokon szenves diák, aki kezdeményezője volt e le vél megírásának és nyomatékosan hangsú lyozza és kívánja, hogy ezt meg is írjuk, hogy a levelet dr. Blaskovics tanáruk segít ségével írták meg. A fiatal Novák egyébként hangsúlyozza, hogy ez a levél nem volt egyéb mint tapogatódzás. Hetekig vártak türelmet lenül a válaszra és most eltökélt szándéka, szabadsága idején elmegy a HUKO-ra bri gádistának, hogy a szocialista építőmunka színhelyén megismerje a magyar dolgozókat. Megjegyzi még: az embert igazán csak mun kája közben lehet megismerni. Ez különösen ma érvényes, amikor a szocialista építőmun- kához való viszony pontosan meghatározza az egész ember jellemét. Mosolyogva, csillogó szemmel közli ve lünk, hogy türelmetlenül várja azt a pilla natot, hogy a magyar dolgozókkal közelebbi ismeretségbe kerüljön. A magyar dolgozók iránti érdeklődését Petőfi szenvedélyes, har cos hangja a szabadságért keltette fel. Prenosilová Zdenka, 21 éves hallgató ugyancsak csupa derű és optimizmus. Novák véleményével azonosítja magát. Habozva te szi hozzá, hogy bár már másodéves hallga tó, tudása a magyar nyelvet és irodalmat illetőleg még nagyon kezdetleges, Petőfi igaz jelentőségére csak most kezd rájönni. Sok nehézséget és akadályt kell leküzdenie, amíg tisztán látja majd a cseh és magyar nép kapcsolatait. Nem szabad elfelejteni, hogy a magyar tanszéken a magyar nyelvet és irodalmat egyszerre kezdik tanulni és ezért nehezen tudnak előrehaladni. De már most is megállapíthatja, hogy a cseh és ma gyar nép egyforma elnyomatásban élt, amit a huszita mozgalom és a Dózsa véres pa rasztlázadása bizonyít. A közös múlt és a jelszabadulás utáni közös jövő elválasztha tatlanul összeköti a két népet. Prazsák Richárd 21 éves hallgató, áfát be teg anyja nevelt fel és aki ma 1800 korona stipendiumot élvez, nagy érdeklődéssel te kint tanulmányai elé. Minden gondolatát a magyar irodalomtörténet foglalja le, Vörös marty születésének 150. évfordulóján már ismertető cikket is írt Vörömartyról a „Lido- vé noviny”-ba. Gyulai Pál és Watdapfel ta nulmányai voltak a forrásai. Három hétig tartott, amíg szótár segítségével átvergődött az anyagon. Nagyon érdekli őt a magyar és a cseh nép irodalmának egymásra való hatása. Azt ál lítja, hogy pontosan kimutatható, Petőfinek Nerudára való hatása abban az időben, ami kor Neruda tanulmányozta Petőfit. így pél dául a „Nemes” című Petőfi költemény arra ösztönözte Nerudát, hogy teljesen hasonló témájú verset írjon. Kindl Ludák, aki ugyancsak 21 esztendős, a magyar nyelvtudományra vetette magát teljes energiával. Tanulmányának tárgya a magyar ige. Az a panasza, hogy kevés forrás áll rendelkezésére. Ezért mindent elkövet, hogy minél előbb elsajátítsa a magyar nyel vet és a magyar müveket eredetiben tanul mányozhassa. Meglehetősen ért már magya rul. Szorgalmasan olvassa Petőfit és Mikszá- thot, egy-egy magyar filmet kétszer is meg tekint. Valamennyi diák egyébként el van ragad tatva a Magyar Népköztársaság filmművé szetétől, különösen a „Ludas Matyi" és a Különös házasság” nagyon tetszik nekik. Novák megemlíti, hogy figyelemmel kíséri a magyar sportolók kiváló eredményeit, a Sztá- lin-város rohamos fejlődését, továbbá azokat a szenvedélyes irodalmi és művészeti vitákat, amelyekhez hasonlók egyetlen népi demokrá ciában sem tapasztalhatók. Mindez azt bizo nyítja, — fejezi be lelkesen Novák — hogy a magyar nép a béketábor egyik legerősebb pillérévé fejlődik. Mielőtt távozunk, a diákok felhívják figyel münket egyik kiváló társukra, Miloszlava Herelovára, aki most távol van, de aki a ma gyar nyelvtudásban gyorsan halad előre. For dítónak készül, ezért rendkívül sokat és na gyon szorgalmasan olvas. Az eredmény bi zony meg is mutatkozik. Egyike azoknak a cseh hallgatóknak, akiket magyar nyelven nem lehetne többé eladni. Van valami mélyen megnyugtató abban, ahogy ezek a CsISz-tagok beszélnek tanul mányaikról, terveikről. Igaza van Vladimír Szkalicskának, a magyar tanszék igazgatójá nak, aki azt állítja, hogy új fiatalság van fejlődőben nálunk épp úgy, mint a Magyar Népköztársaságban. Ezek a fiatalok már le rázták magukról a burzsoá-nacionalizmus valamennyi átkos hagyományát, hála a Sztá lini nemzetiségi politika áldásos szellemének. Bizonyítja ezt nemcsak a cseh ifjúság ma gatartása, hanem a Magyar Népköztársaság ifjúságáé is. Ezt tapasztalatból állítja. Nemré gen rekreáción volt Balatonlellén és bizony amikor autójuk a csehszlovák zászlóval fel lobogózva végig haladt az úton, a járókelők spontánul integetve feléjük, köszöntötték őket. Rákos Péter, a magyar tanszék assziszten se, akit tanítványai nagyon kedvelnek, hang súlyozza, hogy e hallgatók magatartásának kialakulásához nagyban hozzájárult Dr. Blaskovics tanár rendkívül türelmes és oda adó nevelési munkája. Hozzáteszi, hogy to vábbi munkájukban minden törekvésükkel odahatnak majd, hogy az ifjúság tudásban megerősödjön és híven szolgálhassa Pártunk célkitűzését, a népek egymáshoz való közele dését a kultúra síkján. A főiskolásoknak épp olyan fontos feladatuk van a kultúra síkján, mint a munkásoknak az építés frontján. Mind kettőjüket egyesíti a tartós békéért való megalkuvás nélküli harc.