Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 3. szám - Lőrincz Gyula: A hatvanéves Rákosi Mátyás
X z ember úgy gondolná, mi sem egysze rűbb és könnyebb, mint életrajzot, jel lemzést írni valakiről, akiről sokat hal lottunk, tudunk, sőt személyesen is isme rünk. Kezdjük hát a születési hellyel, Bács- megyében, a zsíros és gazdag Bácská ban, Ada községben született 1892 már cius 9-én. Nagyapja egyszerű falusi ko vács volt, apja, Rákosi József, a gazdag Bácskában szegény ember volt Felesé gével együtt tizenkét éhes gyermeknek igyekezett kielégítő kosztot adná a szegé nyes kamrából, hogy a nagy család bé kéje és nyugalma fel ne boruljon. Édesapja gyűlöli a Habsburgokat, sze reti hazáját, a Kossuth-párt odaadó har cosa, kortese Lovászának. Ezért üldözik, megélhetésére törnek, olyannyira, hogy el is kell hagynia a Bácskát. Felcsomagolnak és a 12 gyermekkel együtt elköltöznek a jobb jövőt igérö Sopronba. így kerül a kis 7 éves Rákosi Mátyás is új otthonba, új környezetbe, Sopronba Később Szegeden tanul, itt éri az 1905- ös orosz forradalom híre is. Munkástünte- tések vannak országszerte, az orosz for radalom szele átcsap Magyarországra, Szegedre is. Rákosi is résztvesz a tünteté seken. Diák, de sorsa nem jobb, sőt talán még rosszabb, mint a munkásoké. Gaz dagabb diáktársai oktatásából tengeti életét, ennek ellenére jól tanul, így 1910- ben Budapestre kerül a Keleti Akadémiá ra. Tanul, politizál, résztvesz a munkás- mozgalomban és a haladó demokratikus szellemi mozgalomban is. A 19 éves Rá kosi Mátyás a diákok haladó táborát ösz- szefogó Galilei-kör titkára lesz. Magyar- országon ebben az időben az „erős kéz“ politikáját folytatja a zagyvafejü Tisza István, aki gyűlöli a magyar parasztot, cselédet, de még inkább a munkásokat, akiket csak „erős kézzel“ lehet féken tar tani. Gyűlöli a Magyarországon élő nem magyarokat: szlovákokat, románokat, ukrán-horváth, stb. nemzetiségeket, tőle származik az a korlátolt nacionalizmustól A hatvanéves Lörincz Gyula: fűtött megjegyzés, hogy „Magyarországon nincsenek szlovákok, — csak tótul beszé lő magyarok’‘. A fiatal Rákosi az ellen kező úton indul el. Felveszi a személyi kapcsolatot az ellenzéki politikusokkal, valamiint a nemzetiségi kisebbségek kép viselőivel is. 1912 májusában a reakciós Tisza-rezsim elleni mozgalomban összeütközik a Habs burg császár csendőreivel és rendőreivel a budapesti munkásság. A barikádokon a budapesti munkások mellett ott van Rákosi Mátyás is, a Keleti Akadémia for radalmi szellemtől fűtött fiatal diákja, A Keleti Akadémia elvégzése után Hamburgba, majd Londonba kerüL Tanul tanul szorgalmasan, megismerkedik a né met szociáldemokrata munkásmozgalom mal Marxot és Engelst tanulmányozza. A politikai gazdaságtan, a dialektikus materializmus, s a gyakorlati tevékeny ség a munkásmozgalomban nagytudású és sok tapasztalattal rendelkező Rákosi Má tyást ad Magyarországnak, amikor kül földi tanulmányai után visszatér hazájá ba. Kitör az első világháború. Rákosi kor osztálya is sorra kerül. Kiviszik a keleti frontra, hamarosan orosz fogságba esik, megtanul oroszul. Összeköttetést keres az orosz forradalmárokkal, tanul a száműze tésben. Orosz szocialisták újságokat jut tatnak Rákosinak, a bolsevikok Pravdá ját is. Olvas, tanul, agitál, szervez, tanít. Tanít és tanul a nagy Októberi Szocialista Forradalomból, tanul Sztálin és Lenin pártjától. Leningrádi elvtársak tanácsára Magyar országra utazik, megkezdi a szervező mun kát, 1918 október 31-én resztvesz a Hatos- burgház és kormánya megdöntésében. Azonban hamarosan rájön, hogy az új „forradalmi' kormány a benne levő szo ciáldemokrata vezetőkkel együtt a kapi talista rend megmentésében sántikál. Az orosz Bolsevik Párt mintájára meg kell szervezni a munkásosztály élcsapatát. Meg R áhosi Mátyás
