Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 12. szám - Ág Tibor: Kodály Zoltán 70-éves
»Magyar Népzene Tára« címmel. Ez az első kötet gyermekdalokat tartalmaz. Kodály első népdalgyüj téseiit Mátyus. földön kezdte, 1905-ben részletes tanul, márnyt írt az »Etnographiá« clmü folyó iratba mátyuisfőÖJdii gyűjtésről. Behatóan tanulmányozta a Zobor.vidéki népszokásokat. Zobor vidékén imlég ma is emlékeznek Kodályra az idősebbek. Zsére községben az idősebb földművesek még ma ais meséknek Kodályról. Sajnos azok, akiktől Kodály a népdalokat lejegyezte, már nem élnek. A faluiban még ma is dalolnak Kúra Jóskáról, a falu öreg dudá sáról, akitől Kodály a falubeliek szerint »A Jó lovas katonának« című dalt leje gyezte. Kodály továbbá gyűjtő útjain bejárta egész Gösmöirt, Kassa vidékét, Bodrog, közit aihol sok értékes népdalt gyűjtött. Kodály müveiben magas művészi fokon kapja vissza a nép saját dalailt, például a gömöri paraszt felismeri Kodály »Háry János“ című dalműve „Felszántom a császár udvarát« kezdetű énekében a sa ját dalát. Továbbá művészien van feldol gozva Háry Jánosban a »Piros alma le esett a sárba« című népdal, amely Mohi. ból származik. Kodály más müveiben, a »Psalmus Humgarieus«, »MaroeszéM tán. cok«, »GalSámtai 'táncok«, »Székelyfonó« eímüekben is a magyar népdal szólal meg. Mind zeneszerzői, mind pedagógiai mun kásságának fő jelentősége, hogy a magyar népdalból nemzeti zenei nyelvünket te remtette meg magas művészi fokon. Mint zeneszerző azt a munkát végezte el a magyar művészet zenetörténetében, amit a költészetben Arany János; olyan zenét teremtett, amelyet mondén magyar ma gáénak vaMhait. Mint pedagógus megmu tatta azt az utat, amely a magyar zene. művészet megértői és élvezői táborának kiiszélesíitiéséhez vezet. Bartók így nyilatkozott Kodályról: »Ha azt kérdezik tőlem, melyik müvekben ölt legtökéletesebben testet a magyar szel lem, azt kell rá felelnem, hogy Kodály müveiben Ezek a müvek: hitvallomás a magyar nép mellett.« A magyar népnek ia Szovjetunió által1 történt felszabadítása hozta meg Kodály Zoltán működésének igazi megbecsülését. Kodály zenében és tudományban új al. kottásokkal gazdagította a nép kultúrá ját. 1948.ban mutatták be »Ginlka Panna« című daljátékát. A Magyar Állami Népi együttes számára megírta »Kállai kettős« című műviét. 1952 tavaszán Kodály első nek kapta meg az 50.000 forintos Kos. suith.díjat, a »Magyar Népzene Tára« I. kötetiénak befejezésiéért és a »Kállai két. tős« című kompozíciójáért. Tychon Hrenikov Sztálinjdíjas zene szerző, a Szovjet Zeneszerzők Szövetségé, nek főititkára így jellemezte az L Magyar Zenei héten Kodály művészetét: »Kodály népdalfeldolgozása olyan zene. szerző képét állítja elénk, aki legmélyeb ben behatolt a népzene lényegébe. A leg- nagyobbfotaú természetesség, tömörség, a kifejezések eszközeinek csodálatos tiszta sága, hafcalimas, mélyen egyéni kórusbeli iés zenekari felkészültség klasszikussá teszik Kodály művészetét. Nem kételke dünk ábbanj, hogy a szebb jövőért harcolő 'magyar nép új, boldog élete új erőt ad Kodály Zoltánnak hatalmas hazafias mű. vek megírásához, amelyek a magyar nép alkotóerejének nagy pátoszát tükrözik«. Az lélenjáró szovjet zeneművészet kivá ló képviselőjének szavai, annak a szere tetnek és őszinte megbecsülésnek adnak hangot amellyel a haladó világ minden dolgozója és haladó művésze, tekint a hetvenedik életévét betöltő Kodály Zoltán munkásságtára és életművére. Kirill Moícsanov szovjet küldött az I. Magyar Zenei Héten a következőket mondotta Kodályról: »Elutazásom előtt éppen egy héttel ad ták elő Moszkvában »Háry János« című szvitjét, ami újból kifejezésre juttatta, hogy mennyire megerősödött a szovjet hallgatók között a kiváló magyar zene szerző iránti forró szeretet és rokomisaerv. A plénumon előadott müvei megmutat, ták, hogy Kodály megőrizte gondolatai nak csodálatos ifjúságát világosságát és firiisseiségét, ami őszinte tetszést és elra gadtatást váltott ki. A népdal nagyszerű ismerete a maga éltető erejével megter mékenyítette a zeneszerző alkotásait és lehetővé tette számára, hogy egyszerűen és világosan szóljon a néphez, a nép számára érthető nyelven. Szívem teljes melegéből kívánok Ko. dálynak még sok éven át egészséget, erőt és jó munkát a magyar nép üdvére és a szabad, demokratikus Magyarország ja vára«.
