Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 12. szám - Ág Tibor: Kodály Zoltán 70-éves
jut, hogy a fejlődés egyáltalán nem lehet, séges, nézetei a világról egyré pesszimiS- tábibá válnaik. Végül is 'két irányzat válik uralkodóvá, aiz egyik nyíltan bevallja pesszimizmusát, (mindenben a rosszat, a pusztulásra ítéltet látja: ebből született még á talaját vesztett zeneszerzők pesz- szlmiista, gerinctelen, bizonytalanságot ki. fejező visszaáaiszító zenéje. A másik csoportja a zeneszerzőknek az előkeiösködö, szalonok és sokszor a bárok iá® korzók arany ifjadnak magatairltá. sát biti magára. Egymásután alakulnak és tűnnek el á legkülönfélébb izmusok. A zeneszerzők egy része teljesem elszakadt a világtól, elszakadt a társadalomtól. (Pl. Sztravinszkij, Sdhcnberg.) Egy része pádig eladta magát a kapi talistáknak. 'Sláger és reklám dalok szer. zésével szolgálta a tömegek butítását. A zeneművészet és vele együtt a többi mű vészet Is hanyatlásnak indult. Azonban a kapitalizmus megteremtette sírásóját, a proletariátust. Kialakul a harci sorokba fejlődő dolgozók öntudata. Felismerik a fejlődés, a haladás útjait és ezzel (párhuzamosan kialakítják ideoló giájukat, azt a fegyvert, amellyel a pusz. tuló helyébe újat, fejlődőképeseit tudnak teremteni. Ahogy nő a tömegek hangja a politikában, úgy nő azoknak a művészek, nek a hangja is, akiik belőlük szármáznák, vagy elsza'klifchafcatlianul melléjük állottak. Nem kétsége®!, hogy Kodály ama nagy felismerése, amely megküiönböztethetövé tette művészetét nyugati kortársaitől, hogy a nép hangját kell diadalra juttatni a ze nében, politikai társadalmi indítékból született meg: a félgyarmati magyar sors, a HiaŐsbulrg-árallom gyűlöletéből, a sza badság és a népi erők szeretetéböl. Kodály Zoltán 1882 december 16-án született Kecskeméten.'. Galántán járt ele mibe, itt találkozott először azokkal a játékokkal,, melyek dallamaiból később világhíres gyermekkórusokat alkot. Apja állomásfönök voüt Kecskeméten, Gálán, •tán., majd Nagyszombatban egészen a monarchia összeroppanásáig. Szülei zene kedvelők voltak s ez már fiatal gyermek korában éleszti alkotó kedvét. Legszívesebben cselédek, cigányok, föld művesek dáliáit lesi el és azokat dalol- gatjá. Nagyszombatban jár gimnáziumba, ahol 15 éves korában adják elő nyilváno san első zenekari müvét. 1900jban Pesten folytatja tanulmányait a Tudomány Egye tem Bölcsészeti karán, de egyúttal zene szerzést is tanul a Zeneakadémián. 1907 óta a Zeneakadémia tanára. Budapesten. Müveivel 1910.ben lépett a nyilvánosság elé. Az első világháború ót:a müvei kül földön is egyre ismertebbé váltak. 1906 táján fordul a fiatal Kodály Zoltán fi. gyeüme a parasztság díalai felé, A politi. kai és társadalmi helyzet, á szabadság és a nép szeretete vezette Kodályt a nép dal, a parasztság zenéjének felkutatá sára. Ez a közös cél tette élszakíithatatlanná Kodálynak és Bartóknak. Kentei életiünk két hatalmas egyéniségének- szoros barát, ságát. A régi magyar népdalok felfedezése nemcsak művészi, hanem tudományos tett ás volt. Amióta Vdkár Béla 1896-ban meg kezdte a fonográffal való népdal gyűjté sét, ezen a téren új, eddiginél gondosabb tudományos módszere® eljárás vájt szük ségessé. Kodály és Bartók kidolgozták a kutatás tudományos módszerét. Kodály müve »A magyar népzene« (1937, 1943), Bartók: »Népzenék« és »A szomszéd, né pek zenéje« (1934.) tudományos gazdag ság és alaposság szempontjából az európai zeneirodalom első sorában állnak. A népdalgyűjtés zenetörténeti jelentő, sége nem választható el az ügy politikai j elent őségét öl. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyar uralkodó osztály nemcsak, hogy nem támogatta a népzene kutatását: ha. nem ellenségesen, szembefordult minden ilyen törekvései. A Borih.y-rendsz.er ás ellenségesen nézte az ilyen irányú működést. Kodály, mikép pen Bartók is, kitartott a nép ügye mel lett. Kodály Bartókkal s még néhány kö vetőjével egész Magyarországot bejárta. De nemcsak a magyar nép dalait kutat ták, hanem felkutat,ták a szomszéd népek; szlovákok, románok, délszláv népek dalait is. Mintha tudatosan vallották volna Zsda. nov elvtársinak azt a megállapítását, hogy »igazi nemzeti-népi művészetet csak más népek művészetének megbecsülése révén lehet létrehozni« és hogy csak az becsüli igazán, a népek 'kultúráját, aki saját népének nemzeti kultúráját nagyon becsüli. Bartók és Kodály több mint 20.000 nép dalt gyűjtöttek össze, amely kincsestár, rak első kötete ez évben jelent meg a
