Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 12. szám - Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága küldöttségének beszámolója a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusáról és pártunk feladatai
egészen másként áll a dolog. Most, amikor Kínától és Koreától Csehszlo vákiáig és Magyarországig új „rohambrigádok“ jelentek meg (Viharom taps) a népi demokratikus országok képében — most könnyebbé vált pártunk harca és vidámabban folyik a munka.“ Azt hiszem, hogy egész pártunk nevében, egész dolgozó népünk nevé ben megígérhetem Sztálin elvtársnak, hogy helyt állunk és kiérdemeljük a „rohambrigád“ megtisztelő elnevezését. ('Hosszantartó, szűnni nem aka ró, viharos taps. Ütemes „Sztálin, Gottwald, béke“ jelszó zúg az Üléste remben), amellyel bennünket Sztálin elvtárs a XIX. kongresszuson ille tett. Külön figyelemmel fordult Sztálin elvtárs a kapitalista országok kom munista és más testvérpártjaihoz. Emlékeztetett rá, hogy a burzsoázia sut ba dobta az emberi és polgári szabadságok lobogóját is, amelyet dolláro kért áruba bocsátott. Sztálin elvtárs hangsúlyozta, hogy az emberi és pol gári jogok lobogóját és a nemzet szabadságának és függetlenségének lo bogóját nem emelheti fel és nem viheti előre senki más, mint a kommu nista és más demokratikus pártok és hogy éppen ez megkönnyíti szá mukra, hogy maguk köré tömörítsák a nép többségét és a nemzet veze tő erejévé váljanak. Mi, akik saját történelmünkből tudjuk, hogy mit je lent és milyen hatással van az, amikor a burzsoázia elárulja az emberi, polgári és nemzeti jogok maradványait is, különösen meg tudjuk ítélni, milyen segítséget jelentenek Sztálin elvtárs szavai testvérpártjainknaik a kapitalista országokban. Sztálin elvtárssal mi is hisszük, hogy megvan minden előfeltétele testvérpártiaink győzelmének azokban az országokban, ahol eddig még a tőke uralkodik. (Taps.) Befejezem, elvtársak. Ügy vélem, hogy az SzKP XIX. kongresszusa új szakaszt fog jelenteni pártunk és népi demokratikus Csehszlovákiánk fejlődésében. Bizonyítja, ezt a kongresszus óriási visszhangja, a so^ezer szocialista kötelezettség, melyet dolgozó népünk a kongresszus és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója tiszteletére országszerte vállalt. Most az a fontos, hogy a vállalt kötelezettségeket becsülettel tel jesítsük és ellenőrizzük, hogy a kongresszus határozatait nemcsak az egész párttal, hanem lakosságunk legszélesebb rétegeivel is megismertessük, hogy tanulmányozzuk a 'kongresszus határozatait és tanuljuk meg hala déktalanul alkalmazni a mi viszonyainkra mindenütt, mindenki a maga munkahelyén, a politikában, a gazdaságban, a kultúrában. Akkor aztán valósággá válik az, amit küldöttségünk a kongresszuson mondott, hogy a kongresszus eredményei és Sztálin elvtárs új alapvető műve: „A szocia lizmus közdazdasági problémái a Szovjetunióban“ a mi mindennapi mun kánkban és harcunkban a szocialista rend felépítéséért és megszilárdítá sáért Csehszlovákiában, harcunkban a béke megőrzéséért számunkra is a tanulságok kimeríthetetlen kútforrását fogta képezni. (Taps.) És még valamit szeretnék mondani. Küldöttségünknek módja volt Sztálin elvtárssal beszélgetni a mi csehszlovák problémáinkról. (Taps. „Éljen Sztálin elvtárs“.) Sztálin elvtárs mint mindig most is nagy meg értést tanúsított ügyeink iránt és ismételt segítségéről biztosított bennün ket nehézségeinkben. És ami a fő: Sztálin elvtárs egészséges, friss, telve erővel és energiával. (Éltetik Sztálin elvtársat). Éljen az SzKP, Lenin és Sztálin dicső pártja! (Taps.) Még sok évig éljen jó egészségben és jó erőben mindnyájunk ölömére a mi tanítónk, atyánk, a mi nagy Sztálinunk! (Valamennyien felállnak és soká dübörögve zeng a hurrá és a viharos, szűnni nem akaró taps. Üte mesen kiáltják: Sztálin — Gottwald— béke! Éljen Sztálin elvtárs! Éljen Gottwald elvtárs!)
