Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 11. szám - Szőke József: Ady Endre, a forradalom viharmadara
Ady Endre nem volt szocialista, nem volt kommunista, de forradalmár volt és szerette hazáját. Nemcsak a proletariátus nak, hanem egész nemzetének költője. Nem akarta, hogy „mi mindig mindenről le késsünk’ * , küzdött a magyar nép boldogu lásáért, előrehaladásáért, szerette népét és ezért csatlakozott a magyar proletariá tushoz és a proletártorrad alomhoz. Az 5 hazaszeretete nem egyszerű nép imádat. Kíméletlenül ostorozta és fele lőssé tette Magyarország elmaradottsá gáért, sorsáért a magyar népet is. Helye sen látta, hogy az ország elmaradottsá gáért nemcsak a gazember, rabló urak felelősek, nemcsak ők az okai a közép kori magyar állapotoknak, hanem a ma gyar dolgozó nép is, mert nem mert ke ményen, forradalmi módon leszámolni a nyakán ülő úri bitangokkal. így ír né péről: „Mert gyáva volt és szolga volt, s életét élni sohse merte’ * . — Ebben lát ta az ország elmaradottságának okát. Arca égett a szégyentől, hogy népe, szol. ga nép és hogy a magyar mindig csak kullog a történelmi események után. Szé- gyelte, hogy hazája elmaradott és ez harc ra, tettekre ösztönözte. Ez Ady Endre ha zafiasságának legegészségesebb magja. De az elmaradottság legfőbb akadályát min dig a belső bitangokban látta. A belső ellenség élleni harc állandó szószólója volt és Kossűthnak is szemére veti, hogy 1848 —49-ben nem számolt le következetesen a belső ellenséggel. „Az ellenség itt benn van, s ezzel az ellenséggel, le kell számol ni ** — írja 1903-ban. Ebből a hazafiasságból ma is sokat ta nulhatunk. Tanulhatunk, mert Ady haza fiassága nem az urak magyarkodó, na cionalista, álhazafiassága volt A nacio nalizmusról így ír: „A nacionalizmus nem hazafiság. Aki ellensége a haladásnak, a jobbratörésnek, az emberi szellem fel tétlen szabadságának, az hazaáruló, ha örö kösen nem is tesz egyebet, mint a nem zeti himnuszt énekli." Milyen hazafias ságot akart? „íme az új hazafiasság, az emberi, a populáris, a szociális hazafias ság". Tisztelte és szerette a szomszédos kis népeket és igazságosnak tartotta küz delmüket. A „Magyar jakobinus dala’ * cí mű versében így sűríti össze hazaszere, retetének és más népekről, a nemzetiségek megbecsüléséről vallott felfogásának lé nyegét: „Egy érdemem van: melyre láttam, S szerettem, aki szenvedett, A Jövendő fehéreit. Óh, szűz proletárseregek, Daloljatok.u Bennük látja az új országot, a jövőt megtestesülni, mert van erejük vezetni a parasztságot és szétzúzni a félfeudális magyar társadalmi rendet. Mi az oka, hogy Ady, a hétszilvafás ne mesi sarj, a polgári demokratikus forra dalmár, szíve minden melegével csatla kozik a magyar proletariátushoz és a proletárforradalomhoz ? ö maga ad erre a kérdésre felelet. „A jövendő fehérei" című versében. , Ujjunk hegyéből vér serken ki. Mikor téged tapogatunk. Te álmos, szegény Magyarország, Vájjon vagy-e és mi vugyunk? Ezer zsibbadt vágyból miért nem lesz Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindig egy bánat marad. Mikor fogunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot, Mi elnyomottak, összetörtek Magyarok, és nem magyarok? Bús koldusok Magyarországa, Ma se hitünk, se kenyerünk. Holnap már minden a miénk lesz. Hogyha akarunk, ha merünk.'' Népeink a Szovjetunió felszabadítása után akarták és mertek! összefogtak és találkoztak „az eszme-barrikádokon’ * , hogy urak nélkül új hazát teremtsenek maguk nak. Népeink kommunistái valóra váltot ták mindazt, amiről Ady Endre álmodott. Sőt ennél sokkal többet tettünk. Űj ha zát építettünk! A szocializmust építő magyar nép so hasem felejtkezik meg nagy forradalmár fiáról, Petőfi után a legnagyobb magyar költőről, mert küzdelme, harca elősegí tette a mi győzelmünket, a mi igazunk diadalra jutását is. Népünk soha nem szű nő szeretettel fogja tanulmányozni Ady Endre müveit, mert belőlük megtanulhat ja gyűlölni az úri Magyarország minden szennyét, piszkosságát és erőt meríthet egy szabad, boldog társadalmi rend, a szocializmus felépítéséhez.
