Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 11. szám - Szőke József: Ady Endre, a forradalom viharmadara
Szőke József a forradalom viharmadara Amennyi tudatlanság, hazugság, hűn és .«Szenvedés íelhahnazódott Petőfi óta 1918-ig a magyar társadalomban, mind arra a magyar nép harcos feleletét meg találjuk Ady Endre verseiben és cikkeiben, írásaiban, az egész magyar nép szavai dübörögünk, dörögnek és mozgatják, ci- bálják a félfeudális magyar államgépe zet rozoga bárkáját. „Nekünk elől kell kezdenünk a dolgot, az első rendnél, aztán a másodiknál s a har madiknál végre. A rangokkal, kiváltsá gokkal, ősdurvaságokkal .arisztokráciával és klérussal s a kiszipolyozó tőkével egyszerre kell végezni." Bámulatos tisztánlátással így fogalmaz ta meg 1903-ban a magyar nép, a magyar dolgozók forradalmi programmját. Végez ni a feudalizmussal, végezni a kapitaliz mussal és megteremteni a XX. század emberéhez illő, szabad társadalmi ren det. Ady nem kommunista, nem szocia lista, de vérbeli forradalmár, demokrata, aki el akart távolítani minden akadályt a magyar társadalom fejlődése elől. Jól látja, hogy Magyarországon még csak a polgárj forrada’om. van napirenden, de ugyanakkor franciaországi tapasztalatai ból már tudja hogy a polgári demokrácia sem fenékig tejfel, mert az elnyomás, a kizsákmányolás, a gazság továbbra is fennmarad, csak más formában. De a pol gárt átalakulás mégis haladást, jelent. Ezért akart demokratikus polgári Ma gyarországot, habár a polgári demokrá. c'a minden gazságát, tökéletlenségét tisz tán látta. A polgári demokrácia megte remtéséért harcra hívó szavai, versei ezért pesszimisták sokszor és ezért hirdeti, hogy a polgári forradalomnál nem szabad meg állni, hanem egy csapásra végezni kell a tőke uralmával is. Nem költői hóbort ez a programon, ha nem a magyar társadalom akkori hely zetéhez, állapotához mért forradalmi pro. gramm. A századforduló első éveivel, az imperializmus korszakának kezdetével Ma gyarországon ismét élesen előtérbe kerül nek azok a kérdések, amelyeket 1848 nem oldhatott meg és amelyeket az 1861-es ki egyezés éppenséggel nem oldott meg. A magyar parasztság földet, a nemzetisé-' gek jogokat követeltek Magyarország függetlenségének kivívása ismét elkerü li eteti énül szükségessé vált. A pa rasztság elszakadva a kormánypár toktól ebben az időben kísérli ptíiot első fzb^n 1848 óta a^ önálló párt megteremtését és Áehim András ve zetésével önálló erőként lép a politikai harcok színterére. Megmozdulnak a nem zetiségek is, de megjelenik egy új erő is a történelem porondján, a magyar mun kásosztály. De a demokratikus erőknek így kialakult tábora nem egységes. A mun kásosztály és parasztság szövetsége még nem született meg és a nemzetiségi dol gozó tömegek is külön tábort alkotnak. A kialakult új polgári réteg megalkuvó, már fél a munkásosztály erejétől és ezért képtelen a forradalmi átalakulás vezeté sére. A demokratikus tábornak ez a szét tagoltsága a reakciót segíti és lehetetlen né válik, hogy élesen kirajzolódjanak a haladás és a reakciós erők közötti front vonalai. Ezekben -a feszültséggel teli, forrada lommal terhes években szólal meg Ady Endre, a XX. század európai polgári köl tészetének legkimagaslóbb alakja. Látja és tudja, hogy a magyar nép nem akar a régi módon élni és a parasztság is for radalmi harcra készül. De ehhez a fo- radalmi harchoz programm és vezető kell. Ady a parasztság vezérét először a pol gárságban látja. De ugyanakkor azt is hamar meglátja, hogy a korrupt magyar polgárság képtelen erre a vezetésre, mert fél a proletariátus megmozdulásától és ezért csak reformokat akar. Ez okozza a zavart és a megtorpanást a forradalmi tá borban és ez teszi Ady forradalmi költé szetét sötétté, kilátástalanná. Ezért te szi fel versében sírva a kérdést: „Ki ért a halott támasztáshoz, ki érti a jajos ba rázdát?” A polgárság képtelen erre. Ügy érzi a „magyar Nyarak (forradalmak) benne alusznak" és ö ébresztgeti, mert tudja feladatát. Nem alkuszik, gyűlöli a feudálisokat, gyűlöli Tiszáékát, a „ma gyar ugar" urait és a koldus, kisemmi zett magyar nép gyermekének érzi ma gát. „A grófok nem mehetnek vele", mert harcok árán új értelmet akar adni a ma gyar életnek. Nem alkuszik a „kóbor, rabló grófokkal, a zsandár miniszterek kel”, akik rettegve a magyar parasztság forradalmi megmozdulásától kémeikkel el lepték a magyar falut. De a magyar fa luról mégis „tavaszi szelek dúdolnak" és a „derülés" elkerülhetetlen, mert az: . Én, koldus jobbak gyermeke. Miként ezer éve, tavaly. Testvéremül elfogadom, Ki tiszta ember ps magyar. S a nyavalyásnak nem adom, Mert gróf, jobb(<mát nem adom. Mondják. csak, hogy ők nem értenek. Ne is értsenek grófi senkik." -
