Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 11. szám - Vietor Márton: Szlovákia a III. internacionálé keletkezése idején (IV.)
Kormányzótanács nevében a földművelés- ügyi népbiztos üdvözölte a gyűlést. Rá * mutatott arra, hogy a kommunizmus szelleme feltartózta thatatii'anul hódítja meg a világot és ezeréves elnyomatás után megváltja a szlovák népet is. Majd ismertette az orosz proletariátus forra- dalmánák történetét, mely ;példát adott a dolgozó világinak. Rátért a Nagy Októ beri Szocialista Forradalom jelentőségére és annak következményeire. A proletár ál lam szervezetének ismertetése után fel hívta a hallgatóságot, hogy utolsó csepp véréig tartson ki a Tanácsköztársaság mellett. A viharos lelkesedéssel fogadott beszéd után a kereskedelmi és vasútügyi, valamint a belügyi népbiztos is szólott a résztvevők, ezreihez. Azután a népgyülés határozati javasla tot fogadott el, melyben Losonc és Zó lyom városok és 73 község képviseletében kimondja, hogy szívvel-lélekkel csatlako zik a Szlovák Tanácsköztársasághoz, mieiy természetes szövetségesének tekin ti diadalmas testvéreit, az orosz és ma gyar Tanácsköztársaságokat, és a III. In- ternac kínálónak oltalma alá helyezkedik. Első üdvözlete a népgyülésnek a még mindig imperialista igában görnyedő cseh proletariátusnak szól. A forradalmi intézőbizottság még 16-án Eperjesen megtartotta első gyűlését, mo lyén aláirta a proklamációt és azt szikra távíró útján hírül adta a világnak. Ugyan akkor néhány üdvözlő táviratot is kül döttek. A következő ülésen, melyet Kas sán tartott június 20-én, kinevezte a Szlovák Forradalmi Kormányzótanácsot. Tizenegy népbiztosságot alakított é3 azoknak vezetésével 20 népbiztost bízott meg. A népbiztosok, élükön az elnökkel képezték a Forradalmi Kormányzótaná csot, amely az intézőbizottságnak tarto zott féle'őséggel. A forradalmi intézőbizottság még jú nius 16-án sürgönyileg üdvözölte a Bu dapesten ülésező Magyar Tanácsok I. kongresszusát és a Magyar Tanácsköztár saság Vörös Hadseregének főparancsno kát, mely sürgönyökben köszönetét mon dott a segítségért és ígéretet tett arra, hegy a Szlovák Tanácsköztársaság foly tatná fogja a közös harcot az imperializ mus ellen. A Szlovák Forradalmi Kormányzótanács megalakulása után, június 20-án első üd- vöz’őtávlratát Kassáról Moszkvába küld te Lenin elvtársnak, a nemzetközi prole tariátus nagy vezérének. További táviratokat küldtek a Magyar Kormányzótanácsnak, az Ukrajnai Szov jet Köztársaság külügyi népb'ztosának. E táviratban egyben arról is értesítették az ukrajnai Kormányzótanácsot, hogy ideig lenes követet neveznek ki a k'jevi Cseh szlovák Kommunista Párt elnökének sze mélyében. Végül üdvözölték az Orosz Szo cialista Szovjet Köztársaság kü'ügyi nép biztosát. Az üdvözlő táviratokra válasz érkezett Védd meg a proletárok hatalmát. Állj he a Vörös hadseregbe! Még ma! Röplap. 1919 Moszkvából, a Hl. Intemaclomálé intéző bizottságától és aiz Orosz Szocialista Szov jet Köztársaságtól, valamint az ukrajnai Tanácsköztársaságtól és a kijevi Csehgzlo. vák Kommunista Párttól. A csehek és szlovákok közös államának kérdéséhez nyíltan átlástfogialtak a Szlo vák Tanácsköztársaság felelős tényezői. Ez az állásfoglalás .aburzscá poütlkri'pro paganda számára mindig kellemetlen volt, mert ellenkezett azzal az állításukkal, hogy a „magyarok el akarták szakítani Szlovákiát". Habár a Szlovák Tanácsköz társaság kihirdetésének formája hibás volt, mégis meg lehetett állapítani, hogy a felelős tényezők szeparációra nem gon, doltak. Legjobban igazolja ezt az a Sür göny, melyet a Szlovák Tanácsköztársaság elnöke 1919 június 16-án küldött a prá gai kormánynak és melyben a csehek és szlovákok egybetartózása félreérthetetle nül van kifejezve: „ .. Minden igyekeze tünk tehát: legszorosabb állami és osz tatlan egységben élni a cseh proletariátus sal, mely vér a mi vérünkből; eivtár- sainknak Morvaországba, Száléziába és Csehországba üzenjük és kijelentjük, hogy ... minden eszközzel és minden, al kalommal kinyilvánítjuk a cseh proleta riátushoz fűződő elvtársi és testvéri érzé seinket, mert osztatlan szövetségben aka runk velük dolgozni, a békéért és minden nemzet proletárbataImának magva’ősitá- sáért.8’ Egy másik felelős tényező nylatkozata megvilágította ezzel kapcsolatban a Ta nácsköztársaság további terveit is, ami kor kijelentette: „A szlovák proletariátus felszabadítása tulajdonképpen csak egy lépcsőfok Csehország, Morvaország ... proletariátusának felszabadításához.’ *
